Felismerték: a Momentumnak nincs jövője

Azt a típusú liberális szavazót, aki a Momentum mögött állt, Magyar Péter könnyen tudja integrálni, innentől csak idő kérdése volt, hogy a Momentum is felismerje a párt elkerülhetetlen eltűnését – fogalmazott Erdélyi Rezső Krisztián, a Nézőpont Intézet elemzője a Magyar Nemzetnek annak kapcsán, hogy a Momentum vezetése bejelentette: elállnak a jövő évi országgyűlési választásokon indulástól.

Fotó: Ladóczki Balázs

Mivel a Fekete-Győr András által alapított pártnak soha nem voltak identitásszavazói, nem is volt igazán más választásuk. Ezért azokat a liberális beállítottságú szavazókat, akik eddig a Momentum mögött álltak, Magyar Péter könnyedén tudta integrálni a saját szavazói közé. Miután ez elkezdődött, csak idő kérdése volt, hogy a Momentum is felismerje: 

a párt eltűnése elkerülhetetlen

– fogalmazott lapunknak Erdélyi Rezső Krisztián. A Nézőpont Intézet elemzője hozzátette: ennek a felismerésnek pedig legkésőbb már a tavalyi európai parlamenti és önkormányzati választásokkor meg kellett születnie a pártban.

Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

Az elemző szerint a Momentum eltűnési folyamata fontos minden, a kormányváltásban érdekelt politikai szereplőnek bel- és külföldön egyaránt, hiszen ezzel tudják növelni a Magyar Péter által leuralható politikai teret.

– Ennek a térnek a növelésének az egyik módja pedig a riválisok ösztönzése arra, hogy ne álljanak az útba, ez az, amit most is láthatunk és ez az, amire Fekete-Győr András felszólította az ő általa is alapított Momentumot – jelezte, hozzátéve, hogy van más út is a parlamenti ellenzék előtt: a Momentum önfelszámolásával szemben a Demokratikus Koalíció (DK) az előremenekülést választotta.

Azzal kapcsolatban, hogy a momentumos politikusok visszalépése hordoz egyfajta üzenetet a választóiknak, Erdélyi Rezső Krisztián rámutatott: a Momentum 2026-os potenciális távolmaradásával nem először árulja el szavazóit, az általuk képviselni kívánt liberális réteget már a 2022-es választáskor is elárulta azzal, hogy az akkori közös ellenzéki listára kéredzkedtek fel.

– Azok, akik ekkor még továbbra is kitartottak mellettük, és a 2024-es választásokon újra rájuk voksoltak, azok nagyrészt a kormányellenes attitűdjük miatt most már inkább a Tisza Párt és Magyar Péter felé hajlanak, mint a Momentum felé – jelezte az elemző. Majd rámutatott: 

ez a negatív oldala annak, ha egy párt nem identitásszavazókkal rendelkezik.

A Momentum 2026-os választásoktól való pártszintű távolmaradásáról a végső döntés még nem született meg, egyelőre még csak egyénileg jelentik ezt be a párt vezető politikusai – tette hozzá.

Erdélyi Rezső Krisztián szerint annak ellenére, hogy Magyar Péter büszkén hirdeti a baloldali kutatóintézetek által mért előnyét, mégis fontos neki, hogy a Tisza Párt által elérhető politikai tér „megtisztuljon” a riválisoktól. 

– Mindez azért van, mivel a magyar választási rendszer vegyes, és a parlamenti többség alapvetően az egyéni körzetekben dől el, nem pedig a listán. Az egyéni körzetekben a Momentum komolyabb sikert fennállása óta soha nem tudott elérni. Elég csak arra gondolni, hogy mindössze négy egyéni körzetet tudtak megnyerni 2022-ben. Ráadásul ez is igazából csak három, hiszen Szabó Szabolcs tagja ugyan a frakciónak, de alig kapcsolódik a Momentumhoz – emlékeztetett a Nézőpont Intézet munkatársa, aki azt is megjegyezte, hogy a másik oldalról nézve viszont 

Magyar Péter pártja, a Tisza – részben épp az egyéni körzetek miatt – korántsem érezheti magát annyira biztonságban, mint azt a látszólagos magabiztosságuk sugallani igyekszik.

Ismert, a Momentum elnöksége hétfői ülésén a jövő évi országgyűlési választások kapcsán a nem indulás mellett foglalt állást, rögtön leszögezve, hogy a végső szó a tagságé. A döntésre június elejéig kell várni.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: Ladóczki Balázs)