A reform ellenzéke: Radnóti Sándor és az ADF a tudományos átalakulás útjában

A Magyar Kutatási Hálózat (HUN-REN) létrejöttével új korszak kezdődött a hazai tudománypolitikában. Az átalakulás azonban nem aratott osztatlan sikert: Radnóti Sándor esztéta és az Akadémiai Dolgozók Fóruma továbbra is élesen bírálják a reformot. A konfliktus mögött azonban mélyebb szemléleti és érdekbeli különbségek húzódnak.

2025. 05. 06. 6:00
Folyó - Budapest - Magas a Duna folyó vízállása

Borítókép: Magyar Tudományos Akadémia (Forrás: MTI/Róka László)
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Radnóti Sándor akadémikus és az SZDSZ egykori ideológusa cikkeiben és interjúiban visszatérő elem a „politikai beavatkozás” kritikája, valamint az „autonóm tudomány” ideáljának védelme. Bírálói szerint ugyanakkor Radnóti gyakran múltbeli viszonyokat idealizál, miközben figyelmen kívül hagyja a magyar tudomány nemzetközi versenyképességének kihívásait. Mindemellett az esztéta és

az ADF által képviselt álláspontok kevéssé reflektálnak a kutatások hasznosulására, társadalmi és gazdasági beágyazottságára, sokkal inkább a régi akadémiai rendszer védelmét tűzték ki célul.

Ezzel szemben a HUN-REN új finanszírozási és értékelési mechanizmusai éppen ezeket a szempontokat próbálják erősíteni, nemzetközi példák alapján, miközben a versenyképességre helyezik a hangsúlyt.

Radnótihoz hasonlóan a régi rend védelmezőjeként lép fel a magyar tudományos hálózat és infrastruktúra átalakítása ellen az Akadémiai Dolgozók Fóruma is. Az ADF többször nyilatkozott úgy, hogy a kutatók kiszorultak az intézményi döntéshozatalból, a finanszírozás pedig „politikai megfontolásoktól sem mentes”. A szervezet kezdetben a kutatói autonómia megőrzését tűzte zászlajára, azonban az utóbbi években egyre inkább közéleti és ideológiai viták részesévé vált. Az ADF nyilatkozatai és megmozdulásai több esetben nemcsak a kormányzati, hanem a HUN-REN belső döntéshozatali struktúráját is bírálják – gyakran általánosító vagy politikailag motivált formában.

Szakmai körökben ugyanakkor megoszlanak a vélemények az ADF szerepéről. Egyes kutatók szerint ugyanis valóban szükség van független és a kutatókat reprezentatív alapon képviselő érdekképviseletre, ugyanakkor az Akadémiai Dolgozók Fórumának képviselőit

senki sem választotta meg, a szervezet mindössze egy szűk kör saját pozícióit és szemléletmódját próbálja általános akadémiai álláspontként érvényesíteni.

A szervezet belső összetétele is szűk körű: nincs hivatalos mandátuma az összes kutató képviseletére, tagsága önkéntes és strukturálisan nem kapcsolódik sem a Magyar Tudományos Akadémiához, sem a HUN-REN-hez.

Borítókép: A Magyar Tudományos Akadémia (Fotó: MTI/Róka László)

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.