Európa-szerte, így Magyarországon is hatalmas vihart kavart – és a gazdák heves tiltakozását váltotta ki – az EU-nak a héten nyilvánosságra hozott, újabb hétéves költségvetési tervezete, amely a közös agrárpolitika (KAP) költségvetését 84 milliárd euróval (mintegy 33 ezermilliárd forint) vágná meg.

A terv szerint biztosan korlátozni fogják a területalapú támogatásokat. A kérdés jelentőségét mutatja, hogy évente mintegy 550 milliárd forint területalapú támogatás érkezik a magyar agrárgazdaságba, amely mintegy félmillió ember megélhetését biztosítja.
A 2027 utáni közös agrárpolitika átalakításáról már több mint fél éve elkezdődött a vita. Magyar Péter tavaly őszi országjárásának egyik állomásán erről ezt mondta:
Azt hazudozzák a falugazdászok felhasználásával, hogy mi el akarnánk venni a területalapú támogatást a gazdáktól. Hát itt jelzem, hogy senki nem akarja elvenni a területalapú támogatást. Még Brüsszel sem. Ez is egy ordas hazugság.
Magyar Péter az Európai Parlament mezőgazdasági bizottságának tavaly októberi ülésén viszont már arról beszélt, hogy a területalapú támogatásokat mindenképpen át kell alakítani, mert
kezelni kell azt a nyilvánvalóan tarthatatlan helyzetet, hogy a gazdaságok 10 százaléka az unióban elviszi a földalapú támogatások 80 százalékát, és azt, hogy uniós gazdák 2 százaléka kapja a fejlesztési támogatások 60-70 százalékát (Magyarországon jellemzően a kormányhoz köthető oligarchák).
Magyar azt is mondta, hogy az egész unióban, így Magyarországon is „támogatni kellene az intenzívebb, nagyobb hozzáadott értékű, organikus mezőgazdasági termelést a jelenlegi extenzív gabonatermelés helyett”.
Magyar Péter ezzel gyakorlatilag szó szerint felmondta tanácsadója, bizalmasa, a zöldbáróként elhíresült agrárközgazdász, Raskó György álláspontját, aki már 2022-ben bírálta a földalapú uniós támogatási rendszert, és azért is örült 2003-ban Magyarország jövendő EU-csatlakozásának, „mert akkor a mezőgazdasági politikánkat Brüsszelből fogják vezérelni, nem itthonról”.
Raskó szerint egyébként a gazdák túl könnyen keresnek pénzt a támogatásokkal:
az átlagos – száz hektár termőfölddel rendelkező – családi gazdálkodásnak szerinte kevés befektetett munkával indokolatlanul magas a jövedelme a földalapú támogatással, ráadásul alig kell adót fizetniük őstermelőként.