Körvonalazódott a TikTok „sötét oldala”, ugyanis a drogterjesztőknek sikerült kijátszaniuk a platform irányelveit és szabályait – hívta fel a figyelmet a Drogkutató Intézet (DKI). Mint ismertették, emojikkal, kódolt szavakkal, és ezáltal akár kiskorúaknak is népszerűsíthetik a különféle kábítószereket. A TikTok algoritmusa, amely a korábban megtekintett, kedvelt videókat dobja fel a felhasználónak, lehetőséget ad arra is, hogy a fiatalok aktívan keressenek videókat hashtagek és azonos tartalmak alapján.
Az ellenőrzésre használt automatizált mesterséges intelligencia nem veszi észre a káros tartalmakat, a fiatalok pedig gyorsan megtanulják a hashtageket és azt is, hogy miként kommunikáljanak a terjesztőkkel.
Hashtagek, amelyek droghasználatra utalnak vagy azt normalizálják:
- #dr00gtiktok – direkt kódolt forma
- #xans, #bars – Xanax
- #plug – terjesztő
- #lean – kodein tartalmú „nyugtató koktél”
- #HHC, #delta8, #3MMC – dizájnerdrogok
Manipulatív videók
A videós tartalmaknak különféle típusai vannak, a leggyakoribbak a felhasználói videók, amiben megmutatják, hogyan viselkednek egy adott drog hatása alatt, például: „ilyen vagyok három tabletta után” vagy „így viselkedtem egy füves cigaretta után”. A második típus a szintén sokszor előforduló „DM for price” leírású videók, amelyek azt kérik, hogy „írj privát üzenetet az ár miatt”. A harmadik legnépszerűbb tartalomtípus egy használati útmutató, amelyben elmondják, hogyan kell bizonyos típusú kábítószereket szedni és mire lehet számítani az első használat után.
Ezek a tartalmak sokszor trendi zenékkel, vizuálisan vonzó effektekkel készülnek, hogy a célcsoport minél könnyebben azonosuljon velük. Legfőbb veszélyük, hogy a fiatalok gyorsan és könnyen fogyasztják őket, és nem érzékelik a kockázatot, mert ezek a videók sokszor viccesnek és lazának tűnnek.
Néhány esetben többmilliós nézettségük van, ami azt mutatja, hogy a platformon keresztül gyorsan terjed a minta.
Így zajlik a drogbeszerzés
A vásárlás menete már nem a TikTokon történik, arra a díler már javasol egy másik platformot, egy olyat, ahol a beszélgetés, levelezés nem lenyomozható, „eltűnő üzenetekben” zajlik. A folyamat folytatódhat Snapchaten, Signalon, Telegramon, de akár már a META platformjain is (Messenger, Instagram) van lehetőség titkosított üzenetváltásra, amely 24 óra múlva eltűnik, törlődik.
A rendelésben egy „menüt” kell a terjesztőnek elküldeni, ami étel-házhozszállítással hasonlatos: a menüből a vásárló fiatal kiválasztja, mire és milyen mennyiségben van szüksége, és ezt emojikkal, rövidítésekkel elküldi.
A fizetés vagy készpénzben történik átadáskor, vagy Revoluton, esetleg kriptovalutában. Budapesten a „házhoz szállítás” a leggyakoribb: a vásárló megadja a címét, és a futár rövid időn belül kiszállítja neki a kért kábítószereket. Nyilvános találkozások és átadási pontok is lehetségesek, utóbbi csak előre fizetés esetében – fedte fel a DKI.
Személyre szab az algoritmus
Leszögezték: ez rendkívül veszélyes, mivel így a 18 éven aluliak könnyen juthatnak a TikTokon hirdetett kábítószerekhez. A platform sikerének kulcsa az algoritmus, amely személyre szabott tartalmat kínál a felhasználó korábbi érdeklődése és viselkedése alapján. Ez a „For You Page” (FYP) nemcsak a szórakozást szolgálja, hanem tartós viselkedési mintákat is kialakíthat, különösen a fiatalabb, befolyásolható közönségnél. Az algoritmus megtanulja, hogy a felhasználó milyen videókat nézett végig korábban és kedvelt, illetve mennyi időt töltött el velük. Tehát ha például egy 15 éves felhasználónak drogtartalmú videót dob fel, amit a fiatal végignéz, akkor ezután már automatikusan ehhez hasonló videókat fog ajánlani az FYP-re.
Ami kezdetben még ijesztő és idegen tartalom lehet a nézőnek, később már megszokott és elfogadott lesz, és akár már külön rájuk is kereshet.
Ha a tinédzser által bálványozott influenszerek is ilyen tartalmakat osztanak meg, az még jobban meghozza a kedvét ahhoz, hogy ő maga is kipróbálja.
Működik a befolyásolás
Egy tavalyi kutatás szerint
azok a fiatalok, akik naponta találkoznak drogtartalmú videókkal, közel hússzor nagyobb eséllyel próbálnak ki pszichoaktív szereket egy hónapon belül,
ami rettentően magas szám, hiszen egy szülő nem tudja a nap 24 órájában ellenőrizni, hogy a gyermeke milyen tartalmú videókat tekint meg. A TikTok világában a szabályok kijátszhatók, a hatóságok reakciói lassúak, a platform pedig gyakran csak utólag szankcionál. Az irányelvek előírják, hogy tilos az illegális tevékenységek népszerűsítése, ideértve az alkohol, dohány, kábítószer és egyéb pszichoaktív szerek reklámozását, különösen a fiatalkorúak körében.
A TikTok csak a figyelemfelkeltés platformja, itt begyűjtik a potenciális vásárlókat, az ügyesebb terjesztők és kereskedők ráadásul naponta új profilt nyitnak, így kerülve ki a tiltást. Az Európai Unió, beleértve Magyarországot is, jogi és etikai kihívásokkal küzd, hiszen az EU digitális szolgáltatásokról szóló törvénye (DSA) 2024-től kockázatalapú tartalomfigyelésre kötelezi a TikTokot és a hozzá hasonló nagy platformokat, ugyanakkor a közösségi média védtelen kiskorúak védelméről szóló irányelvek ellenőrzése sokszor csak formális, bárki beírhat magasabb életkort a valósnál.
A drog rossz, de nem a TikTokon
A DKI tudatta: 73 közösségi médiáról végzett kutatás alapján a szerhasználatot ábrázoló tartalmak 76 százaléka pozitív, és csak 20 százaléka negatív. Ez azt jelenti, hogy a drogtartalmú videóknál 76 százalékban vicces, boldogító, trendi dologként ábrázolják a kábítószereket a TikTokon, negatívan viszont csupán egyötödénél mutatják be.
Immár a 13–18 évesek 60 százaléka találkozott drogtartalommal, és 10 százalékuk vásárolt is kábítószert a közösségi médián keresztül. Azokon a napokon, amikor a fiatalok drogtartalmat láttak, hússzor nagyobb valószínűséggel fogyasztottak szert.
A TikTok mára nem csupán egy szórakoztató közösségi platform, hanem egy rejtett közvetítő csatorna is a szerhasználat normalizálásában és népszerűsítésében – mutatott rá a DKI.
