Ukrajna erőszakos politikája miatt romlott meg a magyar–ukrán viszony

Kárpátalja jövőjét vitatta meg Nacsa Lőrinc államtitkár, Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke, valamint Balogh Lívia, a KMKSZ ungvári szervezetének a vezetője a Tranzit fesztiválon. Szó esett az ukrajnai háború lezárásának a lehetőségeiről, de kiderült az is, hogy Magyar Péter a KMKSZ egyetlen politikusával sem találkozott, amikor Kárpátalján járt.

Ukrajna elnöke, Volodimir Zelenszkij (j) és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke Fotó: AFP

– A háború minden családot érint, a besorozások, a szétszakítottság és a gazdasági válság – fogalmazott Balogh Lívia, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) ungvári szervezetének az elnöke a Tranzit fesztiválon a Kárpátalja jövőjéről szóló kerekasztal-beszélgetésen. Brenzovics László, a KMKSZ elnöke jelezte, hogy a kárpátaljai magyarság távol van a háborús zónától, de a munkácsi támadás vészjósló.

Mindenki reménykedik abban, hogy belátható időn belül véget érhet a háború

– tette hozzá.

Nacsa Lőrinc, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára elmondta, hogy a kárpátaljai magyarság helyzete napról napra nehezebb. Mint jelezte, a magyar kormány számos programmal igyekszik segíteni, de a kárpátaljai magyaroknak, valamint az ukrán és az orosz embereknek is a legjobb a béke lenne.

Donald Trump megválasztásával egyre többen mondják ki azt, hogy tűzszünetre és béketárgyalásra van szükség

– jegyezte meg.

Az ukrán–magyar kapcsolatokról az államtitkár elmondta, hogy 2014-ben szisztematikusan a kisebbségi jogok csorbításába kezdett az ukrán kormány, ami azóta is folytatódik. Számos alkalommal fel kellett lépni a magyar kormánynak a kárpátaljai magyar kisebbség védelmében, ami sértette az ukránokat.

Brenzovics László elmondta, hogy Kárpátaljára korábban nem volt jellemző a nemzetiségek közötti feszültség, de aztán egyre erőteljesebbé vált az uszítás a kisebbségek, így a magyarok ellen is. Véleménye szerint a magyar–ukrán viszony sohasem volt kiváló, de korábban elviselhető volt.

Nem a magyar kormány hibájából romlott meg a viszony, hanem az ukrán kormány kezdett el egy erőszakos politikát folytatni

– húzta alá Brenzovics László, majd jelezte, hogy Ukrajnának egyik szomszédjával sem jó a viszonya. Kitért az ukrán jogállamiság helyzetére is, aminek kapcsán megjegyezte, hogy jelenleg több ezren vannak koholt vádakkal börtönben Ukrajnában. Balogh Lívia elmondta, hogy a KMKSZ képviselőit a határon rendszeresen durván átvizsgálják, és folyamatosan nyomás alatt tartják a kárpátaljai magyar közösséget.

Az alaszkai Trump–Putyin-találkozóról Nacsa Lőrinc úgy vélekedett, hogy az irány helyes, tárgyalni kell. De egy európai–orosz csúcsot is kellene tartani, hogy az EU világpolitikai szereplőként tudjon feltűnni. Leszögezte, hogy a diplomáciai tárgyalásoknak folytatódniuk kell. Az államtitkár szerint a munkácsi rakétatámadás is a béke fontosságát igazolja.

Ha a tárgyalások egy tűzszünet idején lennének, akkor nem lennének olyan esetek, mint ami Munkácson történt

– tette hozzá.

Brenzovics László úgy vélekedett, hogy Európában háborús hisztéria folyik. Emlékeztetett, hogy az Európai Unió egy békeprojektként indult, ám véleménye szerint mostanra háborús uszító lett, az eszkaláció veszélye pedig egyre inkább fennáll. 

Nacsa Lőrinc úgy vélekedett, hogy felettünk lebeg a harmadik világháború réme.

Mint mondta, a veszélyek valósak, Ukrajnában a belső feszültség is nő. példaként említette, hogy lelőtték az ukrán parlament volt elnökét, valamint Sebestyén József halálát is.

Arra, hogy a magyar ellenzéki politikusok beszéltek-e a KMKSZ politikusaival, Balogh Lívia Magyar Péterre utalva megjegyezte,

Tseber Rolanddal egyeztettek.

Brenzovics László elmondta, hogy korábban valamennyi magyar párt kapcsolatot tartott a határon túli magyarsággal, ma azonban már egyik sem, így a Tisza Párt sem. Kiemelte, hogy Magyar Péter egyetlen KMKSZ-es politikussal sem találkozott, amikor Kárpátalján járt. A KMKSZ elnöke szerint a háború utáni időszak nem lesz könnyű, ugyanis most az ukrán államot javarészt a nyugat finanszírozza, a infrastruktúra pusztulása pedig egyre nagyobb lesz.

Borítókép: Ukrajna elnöke, Volodimir Zelenszkij (j) és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke (Fotó: AFP)