Árpád hídi gázolás: felháborítónak tartja a vádiratot a Magyar Kerékpáros-szövetség elnöke

Schneller Domonkos szerint a bíróságnak lépnie kell, ő maga pedig ígéretet tett.

„Némi értetlenkedéssel olvasom a tudósításokat arról, hogy első alkalommal álltak bíróság elé az Árpád hídon több mint két évvel ezelőtt történt halálos gázolás elkövetői” – írta közösségi oldalán Schneller Domonkos. A Magyar Kerékpáros-szövetség elnöke úgy véli, az ügyészség megállapítása téves, a bíróságnak pedig lépnie kell.

Álláspotja szerint hiába van egyre több fedélzeti kamera, mégsem indulnak elegendő számban olyan eljárások, amelyeknek tényleges, látható eredménye is lesz.

„Egyrészt nincs kevesebb ön-, és közveszélyes őrült az utakon. Másrészt ha esetleg el is indulnak, felfoghatatlanul hosszan húzódnak – mint itt, az Árpád hídi gázoló esetében, akinek már réges-régen ülnie kellene valami sötét és hűvös, biztonságos helyen. Harmadrészt pedig a kiszabott büntetések igen enyhék” – vélekedett.

„Az Árpád hídi gyilkos esete mindhárom fenti állításra jó példa – feltéve, ha az eljáró bíró hagyja, hogy az ügyészség által elgondolt mederben folyjon le az eljárás. Én ugyanis a magam részéről egyáltalán nem értem az ügyész indítványát. Sőt igazából felháborítónak tartom” – fűzte hozzá. 

Schneller szerint az Árpád hídon annak idején halált okozó közúti veszélyeztetés történt az ügyészi indítványban viszont gondatlanságból elkövetett, halálos kimenetelű közúti baleset okozására utalnak, amit szerinte a bíróságnak meg kellene változtatnia. 

A kerékpárosnak esélye sem volt az Árpád hídi gázolást túlélni (Forrás: Facebook)

Mint arról a Magyar Nemzet is beszámolt, kedden előkészítő ülést tartott a Pesti Központi Kerületi Bíróság az úgynevezett Árpád hídi gázolás miatt indult büntetőügyben, amelyben az elsőrendű terheltet halálos közúti baleset gondatlan okozásának vétségével, a másodrendűt pedig közúti baleset gondatlan okozásának vétségével vádolja az ügyészség. A Fővárosi Törvényszék közlése szerint a terheltek között 2023. július 1-jén hajnalban egy spontán közúti gyorsulási verseny alakult ki, amely során mindkét vádlott a megengedett sebességet jelentősen túllépve közlekedett az Árpád hídon. Az elsőrendű terhelt a haladási irány korrigálása közben elvesztette az uralmát az autója felett, majd a szalag- és csőkorlátot átszakítva felhajtott a kerékpárútra, ahol nekiütközött egy kerékpárosnak, aki a baleset következtében, a kórházba szállítását követően életét vesztette.

A kerékpáros-szövetség elnöke kifejtette: – Ha ugyanis az Árpád hídi versenyzés nem halált okozó közúti veszélyeztetés, akkor a Btk. 234. §-t ki kell venni a jogszabályból, mivel akkor nemlétező életviszonyt szabályoz, nemlétező magatartásformát szankcionál. Ez a tényállás ugyanis tipikusan arra az esete vonatkozik, amikor valaki szándékosan szegi meg a közúti közlekedés szabályait, és ezzel összefüggésben okoz halált. Egyetemi tanulmányaimra visszaemlékezve azonban ilyen esetben a szándéknak a halálos kimenetelre nem is kell kiterjednie, elég ha a szabályszegés szándékos.

– Persze ha feltételezzük, hogy valaki véletlenül tuningol egy autót 700 lóerőre, a hatóság „full random”, jófejségből csakúgy odaadja neki a „RACE–001” rendszámot, véletlenül kap korábban 13 büntetőpontot, és telesen véletlenül van a közelében 20 éves Suzuki helyett két bivalyerős hasonló sportkocsi- nos ebben az esetben készséggel elhiszem, hogy oda nem figyelésből lépte át a sebességhatárt (nem kicsit.). Ebben – de csakis ebben – az esetben megkövetem az eljáró ügyészt, ugyanis neki van igaza – részletezte álláspontját.

Schneller Domonkos ugyanakkor rámutatott, aki azonban szándékosan kapcsolja ki a menetstabilizátort, és 130 fölött versenyez az Árpád hídon, annak a szándéka legalább eshetőlegesen egészen biztosan kiterjed arra is, hogy valaki egy útkarbantartó munkás, a versenyben részt vevő másik autó utasa, egy kerékpárral közlekedő családanya, nagymama, fiatalember vagy bárki előbb-utóbb áldozattá válik. 

Mondhatni, benne van a pakliban, ám őt ez nem érdekli.

Az elnök hozzátette, az ügyészség mindezek ellenére a Btk. 235.§ (1) bekezdés szerint minősíti, ami a gondatlanságból elkövetett, halálos kimenetelű közúti baleset okozására vonatkozik. – Ez a tényállás tipikusan azoknak az eseteknek a minősítésére szolgál, amikor valaki úgy okoz – akár halálos kimenetelű – bűncselekményt, hogy közben szándékosan nem szegi meg a közúti közlekedés szabályait. Na most ez az, amiről itt egészen biztosan nincs szó. A minősítés tehát téves – jelezte, hozzátéve, hogy mindezt nevezhetnénk jogászkodásnak, de valójába többről van szó.

– Az egyik esetben ugyanis egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés szabható ki, míg a másik eset öt és tíz év közti szabadságvesztést jelent. (És nem fogházban.) Hatalmas különbség. Szerencsére a bíróságot nem köti az ügyészi indítvány; én a magam részéről nagyon remélem, hogy az eljáró bíró elég bölcs lesz ahhoz, hogy közbenső végzéssel korrigálja a téves minősítést – húzta alá. 

Schneller szerint ameddig viszont: „egy ilyen gyilkos ügyében évekig kell várni ítéletre”, aki jó eséllyel megússza pár évvel, addig teljesen feleslegesen zaklatják a kerékpárosokat és kényszerítik őket a kötelező kerékpárút használatra, hiszen ennek az ámokfutónak az áldozata kerékpárúton tekert, sisakban, minden szabályt betartva- mégsem volt esélye a túlélésre.

– Magyar Kerékpáros Szövetség nevében azt tudom ígérni, hogy legalább a sportolói lincensszel rendelkező kerékpárosokat (akiknek tehát az MKSZ- hez van közvetlen kötődésük) ért durva közúti atrocitások esetén jogsegélyt fogunk biztosítani, és mindent el fogunk követni, hogy a mások életét és testi épségét veszélyeztető, a közúti közlekedésben való részvételre mentálisan alkalmatlan közveszélyes elmebetegek közül minél többnek vegyék el a jogosítványát- ezáltal is biztonságosabbá és kiszámíthatóbbá téve a közlekedést nemcsak a kerékpárosok, de a gyalogosok, babakocsit tologatók, illetve a szabályok betartásával közlekedő autóvezetők számára is – fogalmazott Schneller Domonkos.

Borítókép: Az Árpád hídi gázolás helyszíni fotója (Fotó: Mihádák Zoltán)