Kiss Ambrus szerint nincs hangulatkeltés a főváros csődje kapcsán

A Főpolgármesteri Hivatal főigazgatója lapunknak elmondta, miközben a főváros folyószámlája 65 milliárd forintos mínuszban van, a Magyar Államkincstár újabb 4,5 milliárd forintot inkasszálhat a fővárosi önkormányzat számlájáról. Kiss Ambrus azt is mondta, hogy a főváros jobban tud költségvetést tervezni, mint a nemzetgazdasági miniszter.

Fotó: Hatlaczki Balázs

Újabb 4,5 milliárd forint szolidaritási hozzájárulást vonhat le hamarosan a főváros számlájáról a Magyar Államkincstár (MÁK), erről beszélt a Magyar Nemzetnek Kiss Ambrus. A főigazgató elmondta, a most nyilvánosságra került ítélet egy 2024. decemberi azonnali jogvédelemmel kapcsolatos.

Karácsony Gergely főpolgármester (jobbra), mellette Kiss Ambrus, a Főpolgármesteri Hivatal főigazgatója a Fővárosi Közgyűlés ülésén a Városháza dísztermében 2025. február 26-án. Fotó: MTI/Purger Tamás

Még 2024 decemberében az elsőfokú bíróság adott azonnal jogvédelmet a tavaly decemberi szolidaritási hozzájárulásra, és ezt az ítéletet fordította meg az ítélőtábla. Ez nem ugyanaz, mint amit a 2025 májusában, a Fővárosi Törvényszék által kiadott azonnali jogvédelem, egy másik perről, eljárásról van szó

– jelentette ki a politikus. Hozzátette, a döntés eredményeképp most egy 4,5 milliárd forintos inkasszálási lehetőség nyílt meg a kormány számára. Azon kérdésre válaszolva, miszerint a fővárosnak van-e pénze kifizetni a szolidaritási hozzájárulás következő részletét, illetve a szóban forgó tavaly decemberi részletet, Kiss Ambrus kiemelte, 

az összeget leemelik a számlánkról, és növelik ezzel a folyószámla-hitelkeretet. Itt a kérdés elsősorban az, hogy december 31-én éjfélkor be tudjuk-e úgy zárni az évet, hogy nullán van a folyószámla-hitelkeret. Nekünk az a matematikailag levezethető állításunk, hogy ha beszedik a szolidaritási hozzáállást, akkor nem tudjuk nullán zárni.

Amennyiben nem sikerül az év végére folyószámlahitel nélkül lezárni a főváros számláját, abban az esetben Budapest megszegi a gazdasági stabilitási törvényt, és Kiss Ambrus elmondása szerint a következő évben az önkormányzat elveszti a folyószámla-hitelkeretét, amely nélkül komoly likviditási problémák következhetnek. 

Minden nagy önkormányzat bevételi oldalon egyenlőtlen. Három időpontban érkeznek nagyobb bevételek, március 15-én, május 31-én és szeptember 15-én. Ebből az következik, hogy amit szeptember 15-én beszedünk adót, azzal nemcsak december 31-ig, hanem tulajdonképpen a következő év március 15-ig kellene eljutnunk

– emelte ki a politikus. Kiss Ambrus hozzátette, a következő, két hét múlva esedékes időpontban 120 milliárd forint körüli bevételre számít a főváros, ebből az összegből, illetve a folyószámla-hitelkeretből kell az alapvető szolgáltatásokat működtetni március 15-ig. 

Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter kijelentésére, miszerint csak egy hangulatkeltés a fővárosi csődhelyzet, Kiss Ambrus kiemelte, 

a számok azt mutatják, hogy jelenleg –65 milliárd forint van a számlánkon. Ebből nem az jön ki, hogy ez egy hangulatkeltés lenne. Szerintem azt a versenyt, hogy ki tud jobban tervezni költségvetést, azt még mindig megnyerjük Nagy Mártonhoz képest.

A szolidaritási hozzájárulás körül kialakult vita azt követően kapott újra lángra, hogy szeptember 1-jével megszűnt a jogvédelem, amit a fővárosi önkormányzat kapott a Fővárosi Törvényszéktől azt követően, hogy a Magyar Államkincstár szolidaritási hozzájárulás címszó alatt inkasszózott több mint tízmilliárd forintot a főváros számlájáról. A törvényszék még júniusban úgy határozott, hogy a MÁK nem vonhatja le a főváros számlájáról a 2025. május, június, július és augusztus hónapra vonatkozó szolidaritási hozzájárulást. A jogvédelemről hozott bírósági döntés után a kormány és a főváros egyeztetni kezdett, aminek részeként megkezdődött Budapest átvilágítása is, azonban a tárgyalások a nyár közepére holtpontra jutottak. 

Kedden pedig Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter közösségi oldalán arról számolt be, hogy a Magyar Államkincstár hétfőn vette kézhez a Fővárosi Ítélőtábla másodfokú jogerős döntését.

Az ítélőtábla a fővárosi önkormányzat 2024. decemberi azonnali jogvédelem iránti kérelmét elutasította és megállapította, hogy azonnali jogvédelem vizsgálata során az állított sérelemnek ténylegesen fenn kell állnia, az nem lehet hipotetikus.

Ezt követően pedig a miniszter megjegyezte, az ítélet szerint az azonnali jogvédelem elrendelése megalapozatlan volt, majd pedig politikai hangulatkeltésnek és időhúzásnak nevezte a fővárosi önkormányzat kérelmét. 

Borítókép: Fővárosi Közgyűlés (Fotó: Hatlaczki Balázs)