Óriási hiányosságot tártak fel a Snapchaten, de a cég váltig tagad

Lehangoló eredmény látott napvilágot a Snapchat drogkereskedelemmel kapcsolatos panaszkezeléséről: finoman szólva is hanyag módon, az uniós előírások figyelmen kívül hagyásával működik a platformnak ez a funkciója – tudatta Téglásy Kristóf, a Drogkutató Intézet (DKI) stratégiai igazgatója. Mint ismertette, egy kutatás szerint a Snapchat még az egyértelmű kábítószerre utaló kulcsszavakat sem szűri következetesen. A felmérés arra is rámutatott, hogy a platform elvi vállalásai és a gyakorlati végrehajtása között óriási szakadék tátong.

Az elmúlt években sorra jelennek meg azok a beszámolók, amelyek szerint a közösségi platformok – köztük a fiatalok körében különösen népszerű Snapchat – a tiltott szerek online terjesztésének kulcsfelületeivé váltak – számolt be Téglásy Kristóf, a Drogkutató Intézet (DKI) stratégiai igazgatója. Egy dán elemzés azt tesztelte, hogy a platform hogyan kezeli a nyilvánvalóan drogeladással foglalkozó profilokat, és mennyire terjesztik tovább ezeket a belsős ajánlórendszerek. A kutatók négy, frissen létrehozott, 13 éves életkorúnak beállított tesztprofilt hoztak létre, és 2025 márciusától júniusig gyűjtöttek adatot. A profilok kifejezetten olyan felhasználóneveket kerestek és jelöltek ismerősként, amelyek egyértelműen drogeladásra utaltak: volt köztük nyílt kifejezés („coke”, „weed”, „hash”), illetve közismert szleng és eufemizmus. 

Mivel a Snapchat jelzi a képernyőmentést, a kommunikáció dokumentálásához külön készülékkel fotózták a beszélgetéseket, egyértelmű bizonyítékot gyűjtve arról, hogy az adott profil ténylegesen tiltott szert kínál, árakat ad meg, átvételi vagy szállítási módot egyeztet.

Illusztráció (Fotó: Pexels)

A Snapchat fittyet hány az uniós jogszabályokra

A vizsgálat két bejelentési útvonalat hasonlított össze: húsz profilt az alkalmazáson belüli „használat vagy drogeladás” menüponton keresztül jelentettek, további húszat pedig a Snapchat támogatási weboldalán elérhető, kifejezetten az uniós digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály (DSA) 16. cikkére hivatkozó űrlapon. A kettő között fontos különbség, hogy az appon belüli bejelentés legfeljebb 250 karaktert enged a leírásra, míg a webes DSA-űrlap nem korlátozza a szöveg hosszát, vagyis elvben itt részletesebb indoklás és pontosabb hivatkozások adhatók meg. Mind a negyven esetben azonos, jogszabályokra hivatkozó szöveget használtak, és ahol lehetett, engedélyezték, hogy a Snapchat a legutóbbi üzenetekbe betekintsen. 

Az eredmény lehangoló képet mutatott a bejelentések tényleges kezeléséről. Az alkalmazáson belüli bejelentéseknél 20-ból 10 profilt eltávolítottak, azaz csak minden másodikat, amíg a DSA-űrlapon tett 20 bejelentés közül egyetlen profilt sem töröltek.

Minden esetben azt a választ kapták, hogy „nincs elég információ” az elbíráláshoz, további bizonyítékot pedig nem kértek be, és a fellebbezési lehetőségekről sem adtak tájékoztatást. Ez a gyakorlat a DSA szellemiségével és betűjével is ütközhet, amely egyrészt könnyen használható és átlátható bejelentési mechanizmust ír elő, másrészt kötelezi a szolgáltatókat a gyors, gondos elbírálásra és az indokolt válaszadásra, beleértve a fellebbezés módjának ismertetését.

Pocsék tartalomszűrés

A tartalommoderációt tekintve a Snapchat még az olyan nyilvánvaló jelzőszerű kifejezéseket sem szűri következetesen a felhasználónevekben, mint a „coke”, „weed” vagy a dán „hash”. Technológiailag nem tűnik bonyolult feladatnak, hogy legalább az explicit kulcsszavakat ne engedje át a rendszer a profilnévben, amellyel nehezebbé válna a kereskedők azonosítása a kiskorúak számára, és csökkenne a platform vonzereje a dílerek szemében. A jelentés állítja: a jelenlegi helyzetben megdöbbentően sok, nyíltan kábítószerre utaló profilnév marad fenn a platformon.

Kritikus pont a terjeszkedés dinamikája is. A Snapchat ismerősajánló mechanizmusa rövid időn belül nagy számú gyanús profilhoz tereli a frissen létrehozott, 13 évesnek jelzett fiókokat is. 

Az ajánlás fertőző logikája egyszerű: ha egy kábítószer-kereskedő profilkapcsolatban áll valakivel, a rendszer a kapcsolati háló alapján további hasonló profilokat javasol, még akkor is, ha a felhasználó korábban nem keresett ilyen tartalmat. 

Ez rendszerszintű kockázat, amelyet a DSA 35. cikke alapján a szolgáltató köteles lenne felmérni és mérsékelni.

Nem könnyű beadni a bizonyítékokat sem

A jelentés egy harmadik hiányosságra is rámutatott: a bizonyítékok benyújtása korlátozott. Az alkalmazáson belül nem lehet képernyőképeket csatolni, holott a beszélgetésrészletek gyakran perdöntők lehetnek. A kutatók úgy vélik, hogy a Snapchatnek volt elég információja a döntéshez (például a beszélgetések átolvasására adott kifejezett engedély), ennek ellenére sok esetben mégsem intézkedett. 

A szolgáltató ugyanakkor nem jelölte meg azokat a csatornákat sem, ahol a döntés ellen panasz nyújtható be, pedig ez a DSA alapkövetelménye. 

A vizsgálat első része kifejezetten a profilok bejelentésére koncentrált; a szerzők már előre jelezték, hogy egy külön, második részben a profilok által küldött „snapek” (üzenetek, képek) bejelentését tesztelték, és ott a Snapchat a legtöbb esetben eltávolította az érintett profilokat. Ez arra utal, hogy a bejelentési út és a bizonyíték kezelése döntően befolyásolja a kimenetet, noha a végeredmény jogi és gyermekvédelmi szempontból mindkét esetben ugyanazt a kockázatot célozná megszüntetni.

Más a céges kommunikáció és a valóság

A vállalat továbbra is „zéró toleranciát” hirdet a drogeladással szemben, és azt állítja, hogy proaktív észlelési technológiákat használ a szabálysértő fiókok felderítésére, együttműködik a bűnüldöző szervekkel, és oktatási anyagokkal is próbálja csökkenteni a kockázatokat. 

A cég szerint a kutatásban jelzett fiókok jelentős részét már a beszámoló megismerése előtt letiltották, és végül az összeset deaktiválták, a tapasztalatok azonban azt sugallják, hogy az elvi vállalások és a gyakorlati végrehajtás között még mindig jelentős a rés.

A gyermekek védelme kiemelt rendszerkockázat; a platformoknak külön figyelmet kell fordítaniuk arra, hogy saját tervezési döntéseik – például az ajánlórendszerük – nem sodorják-e veszélybe a kiskorúakat. A kutatók úgy vélték, hogy a Snapchat jelen megvalósításában mindhárom területen elmarad az elvárt szinttől – írta a stratégiai igazgató.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: Pexels)