Újraindította októberben az Európai Bizottság a dezinformációs kampányokat finanszírozó programját – hívta fel a figyelmet a Szuverenitásvédelmi Hivatal. Mint írták, a program fő kedvezményezettjei a Szuverenitásvédelmi Hivatal által jól ismert nyomásgyakorló szervezetek. Ezek a média- és elemzőpiaci szereplők egy külföldi donorokra épülő hálózat tagjai, a magyar társadalom és politikai közélet befolyásolására szakosodtak, a kormányzati kommunikáció gyengítését és a társadalmi véleményformálás külső érdekek szerinti alakítását szolgálva – magyarázták.
Az EU által finanszírozott két magyarországi projekt, a Lakmusz és a Hungarian Digital Media Observatory (HDMO) egy közel öt évre szóló kezdeményezés részét képezik, és a Digitális Európa programban működnek.
A teljes költségvetés több mint négymillió euró, amelynek az uniós hozzájárulás mintegy kétharmadát teszi ki, a fennmaradó rész pedig a konzorciumi tagok által biztosított kötelező „önerő” vagy „egyéb hozzájárulás”, ami a gyakorlatban társfinanszírozási kötelezettséget jelent.
– emelték ki.
A konkrét részleteket tartalmazó szerződések ugyanakkor nem publikusak, ezért a nyilvánosság arról sem értesülhet, hogy a bizottság harmadik országokból – jellemzően az Egyesült Államokból és az Egyesült Királyságból – származó állami és privát forrásokat von be a támogatási rendszerébe – olvasható a Szuverenitásvédelmi Hivatal közleményében.
A költségek egyre nagyobb részét viseli az Európai Bizottság
A Szuverenitásvédelmi Hivatal korábbi jelentéseiben rendre visszatérő, stratégiaalkotó szereppel bíró politikai nyomásgyakorló szervezetek és azok Európába telepített központjai egészítik ki a Magyarországon működő hálózati tagok uniós forrásait. Példaként említhető a National Endowment for Democracy (NED), a Soros György-féle Nyílt Társadalom Alapítványok, vagy éppen az a The German Marshall Fund, amelynek Közép-Európáért felelős regionális igazgatója a politikai beavatkozásért Washingtonban lobbizó Hegedűs Dániel. A párhuzamos finanszírozás folyamatos, ám a költségek egyre nagyobb hányadát az Európai Bizottság viseli.
A hazai kedvezményezettek között megtalálható többek között a 444-et kiadó Magyar Jeti Zrt., az Idea Alapítvány, a Magyar Hangot kiadó Alhambra-Press Bt., a Political Capital, a Mérték Médiaelemző Műhely, valamint az Amnesty International is.
A közleményben emlékeztettek: az elmúlt időszak dezinformációs kampányai világosan mutatják a hálózat működését.
A Magyar Hang által terjesztett szír repülőgépes ügy a virális dezinformáció klasszikus példája volt. 2025 májusában sokkszerű kampány indult, amely az ukrán titkosszolgálat közleményére építve Magyarországot katonai agresszorként próbálta beállítani. A Voks 2025 szavazást delegitimáló, valamint a nyugati háborúpárti narratívák párhuzamos terjesztése mind azt mutatják, hogy a belföldi és nemzetközi kampányok összeérnek: belpolitikai szinten rombolják a társadalmi bizalmat, nemzetközi szinten pedig Magyarország lejáratását szolgálják
– tudatta a Szuverenitásvédelmi Hivatal.
