Hat évvel ezelőtt kezdődött el az a bírósági folyamat, amely újra felkorbácsolta az érdeklődést a Fenyő-gyilkosság körül. A Fővárosi Törvényszéken ekkor zajlottak azok az előkészítő tárgyalások, amelyek során Gyárfás Tamás hosszú, részletes vallomásban próbálta tisztázni saját szerepét a médiacézár 1998-as meggyilkolásában. A per ugyan nem szolgált azonnali megoldással, mégis mérföldkővé vált és évekkel később is ez jelenti az egyik legfontosabb hivatkozási pontot a Fenyő-üggyel kapcsolatos közéleti vitákban – írta az Origo.hu.
(Fotó: Bach Máté)
2019 novemberében több napon át sorakoztak a tanúvallomások, szakértői megállapítások és a vádpontokat érintő érvek, amelyek egy újabb fejezetet nyitottak az elmúlt harminc év egyik legtitokzatosabb és legtöbb kérdést felvető bűnügyében. A Fenyő-gyilkosság pere nem csupán a sajtót, hanem a közvéleményt is lázban tartotta. A tárgyalóteremben tett nyilatkozatokból kirajzolódott, hogy a történet jóval túlmutat egy egyszerű bérgyilkosságon és a gazdasági érdekekkel és alvilági folyamatokkal átszőtt háttér máig sokak fantáziáját megmozgatja.
A Fenyő-gyilkosság kulcsmomentumát Gyárfás Tamás vallomása jelentette
- A volt médiavállalkozó egyórás előadásban utasította vissza a felbujtás vádját, hangsúlyozva, hogy nincs köze a Fenyő János elleni merénylet megszervezéséhez.
- Különösen élesen bírálta az ügyészség által kulcsbizonyítékként kezelt, Portik Tamás által titokban rögzített hangfelvételeket, amelyek mintegy ötszáz percnyi anyagot tesznek ki. Gyárfás szerint ezek torzítottak, manipuláltak, és nem alkalmasak arra, hogy megbízható bizonyítékként szerepeljenek egy ilyen súlyos ügyben.
- A védelem részéről Zamecsnik Péter ügyvéd rámutatott: a vádirat nem tér ki pontosan arra, hogy hol és mikor hangozhatott el a gyilkosságra vonatkozó utasítás, ami jelentősen megnehezíti a hatékony védekezést. Ezzel szemben az ügyészség azzal érvelt, hogy a magyar joggyakorlat nem követeli meg a konkrét hely és idő pontos rögzítését, ha a felbujtás ténye más körülményekből egyértelműen megállapítható.
A tárgyaláson még drámaiabb fordulatként a vádhatóság alkut is felajánlott, mégpedig azt, hogy beismerés esetén tizenkét év fegyházbüntetést kér Gyárfásra. Az érintett azonban ezt határozottan visszautasította, így útjára indult az a sokak által „gigaperként” emlegetett jogi csatározás, amelyben mintegy ötven tanút és számos szakértőt hallgattak meg. A bírósági eljárás ezzel olyan összképet rajzolt fel, amely messze túlmutatott a Fenyő-gyilkosság közvetlen körülményein.
A per során kirajzolódó háttér ugyanis nemcsak az alvilág belső viszonyait érintette, hanem a politikai és gazdasági hatalmi hálózatok árnyoldalait is felszínre hozta. Nem véletlen, hogy a közéletben máig vissza-visszatér Gyárfás Tamás neve, amikor a Fenyő-ügy szóba kerül. A történet ugyanis egyszerre jelképezi a rendszerváltás utáni vadkapitalizmus zavaros viszonyait, és azt a mélybe rejtett konfliktusrendszert, amelynek egykori szereplői mára is megkerülhetetlen alakjai maradtak a közbeszédnek.
