December 10-én, szerdán a parlament fideszes többsége megszavazta a 14. havi nyugdíj folyósítását 2026-tól. A döntés annak fényében értékelhető igazán, hogy a Tisza Párt több száz oldalas tervezete teljesen felforgatná és a mostani nyugdíjrendszert: a baloldali megszorítócsomag az állam szerepét a magánbiztosítókra ruházná, oda kellene a pályakezdőknek befizetniük a havi bruttó bérük 10-15 százalékát. A szolgáltatásokért jóval többet kellene fizetni, mint ma.
A Tiszának készült javaslatgyűjtemény emellett úgynevezett szolidaritási nyugdíjjárulékot is szedne mindenkitől a jövedelme 2,5 százaléka erejéig, továbbá adót vetne ki az özvegyi nyugdíjra, illetve annak új formájára is. A magánpénztári nyugdíjas ugyanis a tervezet szerint dönthetne arról, hogy a számláján gyűlő pénzt halála esetén kire hagyja. Csakhogy a kedvezményezettnek a tiszás elképzelések szerint 20 százalék jövedelemadót le kellene rónia.
A megszorítócsomag megszövegezői maguk számolnak be több komoly kockázatról, köztük arról, hogy rövid távon az új nyugdíjrendszer miatt visszaesne a lakossági fogyasztás, miközben megugrana a költségvetési hiány. Az új rendszer azért is sokba kerülne, mert azokról is az állam gondoskodna, akiknek alacsony a keresete vagy nagyon hosszú ideig nem dolgoztak.
Csak a magánbiztosítók járnának jól
Miközben a költségek és a kockázatok leginkább az államot és a munkavállalókat terhelnék, a biztosítókhoz ömlene a pénz. A tiszás szakértők dokumentuma szerint 2030-ra 2000 milliárd, 2050-re pedig 8000 milliárd forint lenne a magánnyugdíjalapok vagyona. A csomag készítői azzal számoltak, hogy a magánnyugdíjpénztárak vagyonfelhalmozása 20–30 éven belül elérheti a GDP 40–50 százalékát.
A kritikusok szerint azonban ez a modell nemcsak a jelenlegi, szolidaritáson alapuló állami nyugdíjrendszert számolná fel, hanem teljesen kiszolgáltatná a nyugdíj-megtakarításokat a magánbiztosítók profitéhségének. A tervezet több ponton egybeesik az Európai Bizottság nemrég megjelent javaslataival, amelyek szintén a magánnyugdíjpénztári megtakarítások bővítését ösztönzik. Magyarországon egyébként volt már kötelező magánnyugdíjrendszer 1998 és 2011 között, amely végül óriási költségvetési hiányt okozott, miközben a vagyonnövekedés jóval elmaradt a várttól.





















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!