Valamit kezdeni kell az internetes uszítással

Konferenciát tartottak a véleménynyilvánítás szabadságának és az emberi méltóság megóvásának kérdéséről.

Az Alkotmánybíróság csak kirívó esetekben avatkozik be. Ha egy adott megnyilvánulás nem lépi át az emberi státusz megsértését, akkor a vélemény lehet durva vagy trágár, az Alkotmánybíróság nem fog beavatkozni, teret enged a szabad véleménynyilvánításnak – tette hozzá.

Bár a politikusokra, közszereplőkre szabadabban lehet mondani bármit, az ő esetükben is érvényes az emberi méltóság védelme

– figyelmeztetett Polt Péter.

Az Alkotmánybíróság elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy a szavak hatása mára radikálisan átalakult, a vélemények a közösségi médiában önálló életre tudnak kelni, és a közlőtől függetlenül tudnak terjedni, úgy, hogy arra az eredeti közlőnek már nem lesz befolyása. Arra is rámutatott, hogy a névtelenség a korlátlan szabadság élményét adhatja az internetezőknek, éppen ezért vannak, akik olyanokat mondanak az internetes portálokon, amelyeket az életben az arcukat vállalva soha nem mondanának.

Polt Péter leszögezte, hogy a jognak felismerhető és alkalmazható keretet kell adni, ami megkülönbözteti a vitát a másik ember méltóságában való megsértésétől.

Vitázni lehet és kell is, de ez nem emésztheti fel egy embernek sem a méltóságát

– hangsúlyozta. Hozzátette: az emberi méltóság védelme magát a demokráciát is védi.

A közbeszéd minőségét nem a bíróságok vagy az Alkotmánybíróság határozzák meg, fontos az oktatás és mások mellett a politikusok hozzáállása, stílusa is – hívta fel a figyelmet az Alkotmánybíróság elnöke.

Fotó: Ladóczki Balázs

Közös társadalmi akarat kell

Polt Péter felszólalása után a konferencia kerekasztal-beszélgetéssel folytatódott, amelyen Schiffer András, Stumpf István, Péterfalvi Attila és Juhász Imre vett részt.

Schiffer András felidézte, hogy 2006–2008 körül a hatalom megpróbálta elfojtani a szólásszabadságot, ám ezek a próbálkozások később eltűntek.

Akkoriban nem csak a fizikai erőszak volt, hanem a szabad véleménynyilvánítást is el akarták venni

– emlékezett vissza a volt parlamenti képviselő.

Az ügyvéd szerint a probléma nem a véleménynyilvánítás szabadsága és az emberi méltóság megvédése közötti kohézióval van, hanem a virtuális világgal. Ha valaki mond egy csúnyát, az még nem biztos, hogy valóban bántalmazni akar. A személyiség védelme érdekében ezért át kell gondolni a büntetőjogi kereteit az online világnak.

A probléma nem a két oldal összeütközése, azonban az internetes uszítással tényleg kezdeni kell valamit

– mondta Schiffer András. Arra is kitért, hogy szerinte az erőszak fogalmának megváltozását is figyelembe kell venni, meg kell találni, hogy a valós bántalmazás hol kezdődik a virtuális térben, és ez a törvényhozás feladata.

A korábbi parlamenti képviselő rámutatott, hogy ahogy egyre virtuálisabb lesz a világ, a vélemény-nyilvánítás is egyre jobban eldurvul, és ez nem csak magyar, de nemzetközi probléma is, azonban erre jogilag válaszolni nehéz.

Stumpf István szerint a közbeszéd eldurvulását az is okozza, hogy az ellenségképre építő kampány sikeresebb, mint a pozitív üzenetre építő. A volt alkotmánybíró arra is rámutatott, hogy vannak, akik azt hiszik, az erős, durván megfogalmazott szavakkal keltik fel az emberek érdeklődését, és ezt az eredményt bármi áron el akarják érni, ezzel akarnak politikai tőkét szerezni.

Ha körbenézünk a világban, akkor láthatjuk, hogy a józan ész trónfosztása zajlik, ezt látjuk Európában is

– vélekedett. Majd rámutatott: a közbeszéd milyenségét nem csak az emberek, de a politikusok is befolyásolják.

Péterfalvi Attila arra hívta fel a figyelmet, hogy naponta szembesülünk a két jog ütközésével, és azzal, hol kell meghúzni a határokat. A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke jelezte, hogy a magyar mellett az európai jogot is figyelembe kell venni.

Juhász Imre egy visszaemlékezéssel kezdte, és azt a kérdést tette fel: honnan is indultunk? Az alapvető jogok biztosa felidézte Göncz Árpád egy nyilvános beszédét, amikor az akkori köztársasági elnököt néhány ember kifütyülte, amire Göncz sértődötten lejött a színpadról.

Ha megnézzük, azóta hová jutottunk, akkor látjuk , hogy ma már máshol tartunk

– mutatott rá. Majd jelezte: lehet, hogy van felelőssége a társadalomnak és a jogalkotóknak abban, hogy az elején nem próbálták meg máshogy csinálni, és ide jutottunk. De lehet, hogy ez sem segített volna – tette hozzá.

Ha a hátralévő kampányidőszakban mindenki tartózkodna a dehonesztáló megszólalásoktól, akkor nyugodtabb lenne a kampányunk – vélekedett Juhász Imre. Majd hangsúlyozta:

ezt a problémát közös társadalmi akarattal lehet feloldani, mert ha ezt nem gátoljuk meg, akkor egyre lejjebb csúszunk majd a lejtőn.

Fotó: Ladóczki Balázs

További játékainkhoz kattintson ide!

Borítókép: A konferencia (Fotó: Ladóczki Balázs)