Amíg Európában tovább csökken, idehaza idén már nőhet a születések száma

A 2010 óta bevezetett családbarát intézkedések eredményeként közel kétszázezerrel több gyermek jött világra, az ukrán–orosz konfliktus viszont Európa-szerte bizonytalanságot okozott, hazánkban is mérsékelte a gyermekvállalási kedvet. A KINCS legfrissebb elemzése arra is rámutat: a következő időszakban viszont a születések száma újra nőhet majd.

Illusztráció Fotó: Németh András Péter

Az ukrajnai háború kitörése óta minden európai országban csökken a születések száma: hazánkban 2025-ben az előzetes adatok szerint 72 ezer gyermek született, 7,1 százalékkal kevesebb, mint 2024-ben, miközben ezer szülőképes (15–49 éves) nőre vetítve a csökkenés ennél kisebb mértékű, 5,2 százalékos volt. A háborúhoz földrajzilag közelebb levő V4- és balti országokban a nemzeti statisztikai hivatalok a magyarnál nagyobb mértékű, kilenc százalék körüli csökkenést mértek – olvasható a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS) elemzésében. Kiemelik ugyanakkor, a születések számának mérséklődése Magyarországon feleakkora mértékű volt, mint más kelet-európai, a háborúhoz földrajzilag közel eső országokban, például Romániában, ahol húszszázalékos vagy Lettországban, ahol 19 százalékos volt a visszaesés mértéke a háború kitörése óta. 

A szülőképes korú nők alacsony létszáma ellenére sokkal magasabb a születések száma idehaza, mint bárhol Európában. Fotó: Székelyhidi Balázs

 

Tovább nő 2026-ban a születések száma 

A KINCS rámutat, a háború eszkalációjának lehetősége és a háború közelsége nagyban befolyásolja a gyermekvállalási kedvet, de Magyarország esetében egy másik fontos hatást is figyelembe kell venni: a gyermekvállalási korú nők számának jelentős csökkenését. 

Hazánk történetében még soha nem volt olyan alacsony a szülőképes korú nők létszáma, mint napjainkban

– írták, hozzátéve, hogy ez erősen befolyásolja a születések számát, hiszen sokkal kevesebb nőnek kellene sokkal több gyermeket szülnie ahhoz, hogy több kisbaba jöjjön a világra. Ugyanakkor 2025-ben a térség más országaihoz képest a hazai születésszámok még a csökkenés ellenére is kedvezőbbek voltak, ráadásul nálunk ebben nincs szerepe a bevándorló hátterű nők gyermekvállalásának. Reménységre ad okot, hogy a bővülő családtámogatások mellett 2025-ben már többen házasodtak és több várandóst regisztráltak, mint egy évvel korábban, ami 2026-ra trendfordulót vetít előre a születések tekintetében is – jelezték.

Megjegyzik, az Európai Unió országaiban tapasztalható születésszám csökkenés annak ellenére következett be, hogy ma már az unióban minden negyedik újszülött bevándorló hátterű anyától származik. 

Hazánkban a külső migráció nem befolyásolja a születések számát. Magyarországon nincs migrációs hatás, miközben magasabb az egy nőre jutó termékenységi ráta (2025-ben 1,31), mint más országok honos női népességében, ahol csak 1-1,2 gyermek jut egy nőre (a 2025-re vonatkozó becslések szerint 1,27 az EU-átlag), míg a külföldi bevándorló anyák esetében kettő feletti a termékenységi arányszám.  Magyarországon a termékenységi ráta meghaladja a többi V4-ország és a balti tagállamok gyermekvállalási mutatóit – tájékoztattak.

Felidézik, a gyermekvállalási korban levő korosztály létszáma hullámzó, ennek okai mögött pedig a Ratkó-korszak és a Bokros-csomag áll. – A rendszerváltást követő két évtizedben végig 2,5 millió körül volt a szülőképes korú nők száma, és még 2010-ben is 2,38 millióan voltak, ma pedig már csak 2,07 millió olyan nőről beszélhetünk, akik ebbe a csoportba tartoznak. Másfél évtized alatt tehát a 15–49 éves nők létszáma 13 százalékkal csökkent – magyarázták, kiemelve, hogy

a születések 90 százalékát adó 20–39 éves női korosztály létszámában pedig még ennél is nagyobb visszaesés következett be, ők 344 ezer fővel lettek kevesebben, ami 24 százalékos csökkenés.

Ha a gyermekvállalási korú nők száma nem változott volna, akkor 2011 és 2024 között 212 ezerrel több gyermek születhetett volna meg az adott évek javuló termékenységi magatartása mellett.

A születések számának visszaesése tehát részben előre látható volt. Az adottságok ellenére ugyanakkor pozitív irányt jeleznek előre az adatok arra vonatkozóan, hogy 2026-ban újra nőni fog az újszülöttek száma, hiszen az új vagy kibővült családtámogatási intézkedések miatt egyre többen döntenek a gyermekvállalás mellett – fogalmazott a KINCS.

Kétszázezer gyermekkel több születhetett meg a családpolitikai intézkedéseknek hála

A 2010 óta bevezetett családbarát intézkedések eredményeként közel kétszázezerrel több gyermek jött világra, mint amennyi a 2010-es szint változatlan fennmaradása mellett született volna – hívta fel a figyelmet Hankó Balázs. A miniszter emlékeztetett, hogy a magyarok és a magyar kormány háborúellenes és a magyar családok biztonságát szolgáló családbarát támogatásainak eredményét mutatja, hogy a háborúhoz földrajzilag közelebb levő V4- és balti országokban a magyarnál nagyobb mértékű, kilenc százalék körüli csökkenést mértek, és a tavalyi évre számolt 1,31-es termékenységi arányszámmal ezen országok közül Magyarországon a legmagasabb a gyermekvállalás.

A most látható folyamatok alapján pedig 2026-ban trendfordulóra számíthatunk. – Biztató, hogy azt látjuk, hogy a 2025 nyarától elérhető kibővített családtámogatások, mint a családi adókedvezmény megduplázása vagy az édesanyák esetében jelentősen bővülő szja-mentesség az anyagi biztonság mellett a családalapításban is éreztetik kedvező hatásukat, hiszen 2025 utolsó harmadában 13,4 százalékkal nőtt a házasságkötések száma, ami azért fontos, mert a házasság a gyermekvállalás „előszobája”, emellett egyre több várandóst is regisztrálnak, így ez trendfordulót vetít elő a 2026-os évre – összegzett Hankó Balázs.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: Németh András Péter)