Amíg Európában tovább csökken, idehaza idén már nőhet a születések száma

A 2010 óta bevezetett családbarát intézkedések eredményeként közel kétszázezerrel több gyermek jött világra, az ukrán–orosz konfliktus viszont Európa-szerte bizonytalanságot okozott, hazánkban is mérsékelte a gyermekvállalási kedvet. A KINCS legfrissebb elemzése arra is rámutat: a következő időszakban viszont a születések száma újra nőhet majd.

Anya három gyerekével - Illusztráció Fotó: Németh András Péter

Felidézik, a gyermekvállalási korban levő korosztály létszáma hullámzó, ennek okai mögött pedig a Ratkó-korszak és a Bokros-csomag áll. – A rendszerváltást követő két évtizedben végig 2,5 millió körül volt a szülőképes korú nők száma, és még 2010-ben is 2,38 millióan voltak, ma pedig már csak 2,07 millió olyan nőről beszélhetünk, akik ebbe a csoportba tartoznak. Másfél évtized alatt tehát a 15–49 éves nők létszáma 13 százalékkal csökkent – magyarázták, kiemelve, hogy

a születések 90 százalékát adó 20–39 éves női korosztály létszámában pedig még ennél is nagyobb visszaesés következett be, ők 344 ezer fővel lettek kevesebben, ami 24 százalékos csökkenés.

Ha a gyermekvállalási korú nők száma nem változott volna, akkor 2011 és 2024 között 212 ezerrel több gyermek születhetett volna meg az adott évek javuló termékenységi magatartása mellett.

A születések számának visszaesése tehát részben előre látható volt. Az adottságok ellenére ugyanakkor pozitív irányt jeleznek előre az adatok arra vonatkozóan, hogy 2026-ban újra nőni fog az újszülöttek száma, hiszen az új vagy kibővült családtámogatási intézkedések miatt egyre többen döntenek a gyermekvállalás mellett – fogalmazott a KINCS.

Kétszázezer gyermekkel több születhetett meg a családpolitikai intézkedéseknek hála

A 2010 óta bevezetett családbarát intézkedések eredményeként közel kétszázezerrel több gyermek jött világra, mint amennyi a 2010-es szint változatlan fennmaradása mellett született volna – hívta fel a figyelmet Hankó Balázs. A miniszter emlékeztetett, hogy a magyarok és a magyar kormány háborúellenes és a magyar családok biztonságát szolgáló családbarát támogatásainak eredményét mutatja, hogy a háborúhoz földrajzilag közelebb levő V4- és balti országokban a magyarnál nagyobb mértékű, kilenc százalék körüli csökkenést mértek, és a tavalyi évre számolt 1,31-es termékenységi arányszámmal ezen országok közül Magyarországon a legmagasabb a gyermekvállalás.

A most látható folyamatok alapján pedig 2026-ban trendfordulóra számíthatunk. – Biztató, hogy azt látjuk, hogy a 2025 nyarától elérhető kibővített családtámogatások, mint a családi adókedvezmény megduplázása vagy az édesanyák esetében jelentősen bővülő szja-mentesség az anyagi biztonság mellett a családalapításban is éreztetik kedvező hatásukat, hiszen 2025 utolsó harmadában 13,4 százalékkal nőtt a házasságkötések száma, ami azért fontos, mert a házasság a gyermekvállalás „előszobája”, emellett egyre több várandóst is regisztrálnak, így ez trendfordulót vetít elő a 2026-os évre – összegzett Hankó Balázs.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: Németh András Péter)