Erre sokan nem gondolnak: Ekkora arányban szükséges a lombik a férfiak meddősége miatt

A nemzőképes korú párok közel 17 százaléka küzd termékenységi problémával, amire az egészségügyi ellátórendszernek és a szakmának reagálnia kell – olvasható az Országos Kórházi Főigazgatóság Humánreprodukciós Igazgatósága által közölt jelentésben. A beszámoló szerint a lombikbébi-kezelések sikeresek, egyre több gyermek születik a meddőségi kezelések nyomán.

Az elmúlt évtizedekben a termékenységi és nemzőképességi zavarok egyre jelentősebb problémát jelentenek a fejlett országok számára. A jelenség Magyarországot sem kíméli, idehaza már a 70-es évektől megfigyelhető a csökkenő tendencia a születési számokban, azóta már közel 40 százalékkal csökkent az élveszülések aránya – hívta fel a figyelmet az Országos Kórházi Főigazgatóság Humánreprodukciós Igazgatósága a legfrissebb jelentésében, kiemelve,  hogy a lombikbébi-kezelések viszont lehetővé teszik, hogy a jövőben több gyermek születhessen.

(Forrás: OKFŐ)

Jelentős ok a férfi meddőség, és a petevezetők elzáródása

Az első gyermek vállalásának életkora is kitolódik mind a nők, mind a férfiak esetében: míg az átlag anyai életkor az első gyermek születésekor 1980-ban még 23 év volt, addig mára már 29 év.

– Az életkor előrehaladtával a termékenység romlik, a gyermekvállalás halasztása nagyban rontja a későbbi gyermekvállalási esélyeket. Túlzás nélkül mondhatjuk, hogy a meddőség nemzetközi szinten népbetegségnek számít, a nemzőképes korú párok közel 17 százaléka küzd termékenységi problémával, amire az egészségügyi ellátórendszernek és a szakmának reagálnia kell – olvasható a jelentésben.

A lombikbébi-kezeléseken résztvevő nők esélyeit jelentősen befolyásolja a pácienesek kora (Forrás: OKFŐ)

A meddőség hátterében összetett okok állnak, 

a 2024. január 1-től gyűjtött adatok alapján az IVF kezelések közel 40 százalékában férfi eredetű nemzőképességi tényező is azonosítható.

Jelentősnek mondható a nők körében a petevezetők elzáródása, károsodása miatt kialakult meddőség is, az IVF kezelések 17 százaléka ezekből a problémákból adódik, de az endometriózis (9 százalék), és a tüszőérés zavara (8 százalék) miatt is gyakoriak az IVF kezelések.

A jelentés egyben rámutat, a késői gyermekvállalás biológiailag megnehezíti a nők számára a szülővé válást, az életkor előrehaladtával a petefészek természetes öregedése következtében meddőség alakul ki, 40 éves kor felett a saját petesejttel történő IVF kezelések eredményessége rendkívül alacsony. 

(Forrás: OKFŐ)

Sikeresek a lombikbébi-kezelések, egyre több gyermek születik

Az OKFŐ jelentéséből kiderül az is, hogy a meddőségi ellátás minősége és eredményessége az elmúlt években folyamatosan nő,  sem a Covid időszak, sem a tulajdonosváltás nem okozott lényeges változást a becsült kumulatív éleveszülésben, a születési ráta gyakorlatilag állandó volt az elmúlt évek során.

– Az ellátórendszert érintő strukturális, finanszírozási és jogi szabályozások 2023. év végén és 2024. év elején léptek hatályba, melynek hatása az ellátás eredményeit érintő mutatókban bizonyos átfutási idővel jelenik majd meg.  Az intézkedések eredményei már a 2023-as évben megmutatkoznak, az elmúlt évek legsikeresebb időszakát érték el, és az eredményesség először haladta meg a 20 százalékott. 

A becsült kumulatív élveszülés 2024-ben tovább nőtt, 26 százalékra emelkedett, ami egy olyan növekedést jelent, melyre ezidáig Magyarországon nem volt példa.  

Az adatok szerint az asszisztált reprodukciós kezelésekből született gyermekek száma 2024-ben 3089 volt, azaz a 2023. évi kezelések eredményeként az állami szektorban 2024-ben 1580-al több gyermek született, mint 2018-ban.

(Forrás: OKFŐ)

Kevesebb szövődmény, nagyobb eredményesség

Az elmúlt időszakban (a HRI által kezdeményezett új finanszírozási és jogi szabályozásoknak köszönhetően) jelentősen megugrott a fagyasztott embriók beültetésének aránya.

– A korábbi finanszírozási rendszer a friss ciklusból létrejött embriók beültetését szorgalmazta, ezért az európai normákhoz viszonyítva sokkal kisebb számban történtek embriófagyasztással és elhalasztott beültetéssel végződő, úgynevezett. „freeze all” kezelések. A „freeze all” technikának számos orvosi indikációja van, többek között az IVF-kezelések legsúlyosabb szövődményeként emlegetett OHSS elkerülése, vagy korai progeszteron emelkedés. Ekkor az eredményesebb ellátás és a szövődmények elkerülése érdekében relatív ellenjavallt friss beültetést végezni, fagyasztott ciklusban, egy későbbi időpontban történik az embrió felolvasztását követően a beültetés – magyarázták.

A fagyasztva tárolt embriók felhasználásának ösztönzése nem csupán orvosi, de etikai megfontolásból is számottevő. Az új szabályozások szerint friss ciklus addig nem indítható, amíg a fagyasztva tárolt embriók beültetésre nem kerülnek. 

Megjegyzik, az állami tulajdonba vétel előtt a fagyasztott embriók beültetésének aránya elenyésző volt, melynek hatására az intézetekben felhalmozódtak a fagyasztva tárolt embriók, mely etikai szempontból semmiképp nem támogatható.

– Az állam minden egyes fagyasztva tárolt embrió beültetését biztosítja közfinanszírozott formában, így az sem fordulhat elő, hogy a párok anyagi okok miatt kényszerülnek az embrióbeültetést halogatni, vagy a fagyasztva tárolt embriókról lemondani. A fagyasztott embrióbeültetések aránya azóta ugrásszerűen megnőtt, melytől a jövőben azt várjuk, hogy kevesebb szövődménnyel, és nagyobb eredményességgel végződnek a kezelések, mindamellett, hogy nem nő tovább nagymértékben a fagyasztva tárolt embriók száma – olvasható a jelentésben.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: Pexels)