Hiteltelen közvélemény-kutatást közölt a Minerva Intézet, a Tiszának akart kedvezni

Súlyos szakmai problémát vétett kutatásában a Minerva Intézet, kiderült, hogy az általa rögzített minta nem reprezentálja a magyar társadalmat, mi több, az eredményeket úgy dolgozták fel, hogy azok a Tisza Pártnak kedvezzenek – hívta fel a figyelmet a Magyar Társadalomkutató kutatási igazgatója. Talabér Krisztián egyben rámutat, a Minerva egy politikailag félrevezető kutatást tett közzé.

Magyar Péter és Bódis Kriszta Fotó: Hatlaczki Balázs Forrás: MW

„Noha a Minerva Intézet januári pártpreferencia-kutatása érdemi kritika nélkül járta be a magyar nyilvánosságot, érdemes azért kicsit jobban szemügyre venni szakmailag és tartalmilag is” – hívta fel a figyelmet Talabér Krisztián. A Magyar Társadalomkutató kutatási igazgatója megjegyezte, különös, hogy még a módszertani kérdésekre különösen érzékeny Tóka Gábor politológus sem érezte szükségét annak, hogy megszólaljon az intézet szakmailag vállalhatatlan eljárásai kapcsán, a „független-objektivitás” doyenje, Török Gábor politológus pedig egyenesen erre a kutatásra hivatkozva mondta fel a tiszás narratívát. 

Súlyos szakmai hibát vétett a Minerva Intézet (Forrás: Facebook)

A Minerva Intézet közvélemény-kutatása: sok önellentmondás, részrehajló eredmények

„Egy közvélemény-kutatás nulladik szabálya, hogy a mintavétel során keletkezett minta reprezentálja azt a sokaságot, amelyet vizsgál. Ebben az esetben a magyar társadalmat. Ez azt jelenti, hogy a mintában a főbb demográfiai jellemzők – általában nem, kor, településtípus, végzettség – ugyanolyan arányban kellene hogy megjelenjen, mint a teljes felnőtt népességben” – magyarázta Talabér. A kutatási elemző kiemelte: 

ha a mintavétel során eltérések keletkeznek – ami a gyakorlatban szinte elkerülhetetlen –, azokat utólag súlyozással szokás korrigálni: amiből túl sok van, abból „leosztanak”, amiből kevés, azt „felszorozzák”. 

„Ehhez képest a Minerva Intézet már a módszertan leírásában is ellentmondásba keveredik önmagával. A főoldalon ezt írják: »A kutatás során összesen 2653 teljesen kitöltött kérdőívet vett fel, ebből került redukálásra véletlen kiválasztással a korcsoportokra, nemre és településtípusra reprezentatív 1115 fős minta«. Ezzel szemben a havi adatfelvétel módszertani leírásában már ez szerepel: »A kampány 4 napja alatt összesen 2652 teljesen kitöltött kérdőívet vettünk fel, ebből redukáltuk random kiválasztással a korcsoportokra és nemre reprezentatív 1115 fős mintát. A végleges eredmények a felnőtt magyar népesség nem és korcsoport szerinti megoszlásához igazodva kerültek kialakításra, súlyozás nem történt«.”

– Tehát nem apró pontatlanságról, hanem lényegi eltérésről van szó: egyszer azt állítják, hogy településtípusra is reprezentatív a minta, máskor már csak nemre és korcsoportra. Súlyozásról hol hallgatnak, hol kifejezetten kijelentik, hogy nem történt – hívta fel a figyelmet Talabér Krisztián, aki arra is kitért, 

egy országos pártpreferencia-kutatás esetében ez már önmagában súlyos szakmai probléma.

– Felmerül a kérdés: melyik állítás igaz? A Minerva Intézet javára írható, hogy közzétették a részletes adatokat is. Ezekből azonban világosan látszik, hogy a gyanú nem alaptalan: a mintájuk nem reprezentálja a magyar társadalmat – mutatott rá.

Csak a Tisza Pártnak kedvező eredményeket dolgozták fel?

Kifejtette, miközben a Minerva mintája nem és korcsoport szerint valóban közelít a magyar népesség megoszlásához, településtípus és végzettség szerint durván torzít.

– Jelentősen felülreprezentáltak azok a csoportok, amelyek körében a Tisza Párt erősebb (fővárosiak, diplomások), és súlyosan alulreprezentáltak azok, amelyek inkább a Fideszre szavaznak (kisvárosokban, községekben élők, illetve diplomával nem rendelkezők) – hívta fel a figyelmet.

Ez a hiba pedig mintatorzítást okoz, amely érdemben és előre látható módon befolyásolja az eredményeket. 

– Településtípusra és végzettségre nem súlyozni egy pártpreferencia-kutatásban nem „vitatható módszertani döntés”, hanem fatális szakmai tévedés, hiszen ezek az egyik legerősebb magyarázó változói a pártválasztásnak Magyarországon – jelezte.

– A Minerva Intézet által publikált kutatás tehát nem felel meg az alapvető módszertani követelményeknek, így nem egy reprezentatív kutatás, ennek ellenére mégis kritikátlanul végigszaladt a sajtóban és hivatkozási alap lett politikai elemzésekben és narratívákban is – zárta elemzését Talabér Krisztián.

Borítókép: Magyar Péter (Fotó: Hatlaczki Balázs)

További játékainkhoz kattintson ide!