– Tehát nem apró pontatlanságról, hanem lényegi eltérésről van szó: egyszer azt állítják, hogy településtípusra is reprezentatív a minta, máskor már csak nemre és korcsoportra. Súlyozásról hol hallgatnak, hol kifejezetten kijelentik, hogy nem történt – hívta fel a figyelmet Talabér Krisztián, aki arra is kitért,
egy országos pártpreferencia-kutatás esetében ez már önmagában súlyos szakmai probléma.
– Felmerül a kérdés: melyik állítás igaz? A Minerva Intézet javára írható, hogy közzétették a részletes adatokat is. Ezekből azonban világosan látszik, hogy a gyanú nem alaptalan: a mintájuk nem reprezentálja a magyar társadalmat – mutatott rá.
Csak a Tisza Pártnak kedvező eredményeket dolgozták fel?
Kifejtette, miközben a Minerva mintája nem és korcsoport szerint valóban közelít a magyar népesség megoszlásához, településtípus és végzettség szerint durván torzít.
– Jelentősen felülreprezentáltak azok a csoportok, amelyek körében a Tisza Párt erősebb (fővárosiak, diplomások), és súlyosan alulreprezentáltak azok, amelyek inkább a Fideszre szavaznak (kisvárosokban, községekben élők, illetve diplomával nem rendelkezők) – hívta fel a figyelmet.
Ez a hiba pedig mintatorzítást okoz, amely érdemben és előre látható módon befolyásolja az eredményeket.
– Településtípusra és végzettségre nem súlyozni egy pártpreferencia-kutatásban nem „vitatható módszertani döntés”, hanem fatális szakmai tévedés, hiszen ezek az egyik legerősebb magyarázó változói a pártválasztásnak Magyarországon – jelezte.
– A Minerva Intézet által publikált kutatás tehát nem felel meg az alapvető módszertani követelményeknek, így nem egy reprezentatív kutatás, ennek ellenére mégis kritikátlanul végigszaladt a sajtóban és hivatkozási alap lett politikai elemzésekben és narratívákban is – zárta elemzését Talabér Krisztián.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!