Bemutatjuk az újabb tiszás politikust, aki milliókat keres a háborún

Több mint 13 millió forintnyi értékpapírja van Magyar Péter egyik vezető uniós képviselőjének, Dávid Dórának a Vanguard alapkezelőnél, amely a BlackRockkal együtt szabályosan megszállta Ukrajnát – derítette ki az Ellenpont. A Vanguard jelentős részesedéssel rendelkezik az ukrán termőföldekben, agráripari cégekben, az Ukrajnának fegyvereket szállító hadiipari vállalatokban és már Ukrajna újjáépítésére is megkapta az üzleti lehetőséget Volodimir Zelenszkij elnöktől.

A választáshoz közeledve egymás után érkeznek a nagy multinacionális vállalatok és bankok képviselői Magyar Péter környezetébe. A sajtóban már sok szó esett a Kapitány István, Orbán Anita, Kármán András hármasról. Az Ellenpont korábbi cikkeiben bemutatta, ők hogyan álltak a globális gigacégek szolgálatába, ahogyan azt is, hogy többen közülük közvetve kapcsolódnak a mélyállami képződményhez, a BlackRock-univerzumhoz.

Ők lennének a Tisza elsővonalbeli globalistái, azonban a pártnak vannak még erős nemzetközi hátterű politikusai. A lap példaként Dávid Dórát említi, aki sokáig a Meta jogtanácsosaként dolgozott, majd innen hirtelen távozva megjelent a Tisza uniós frakciójában.

Dávid Dóra is elsővonalas globalista Fotó:   Facebook

Kevesen tudják róla, hogy 12 féle értékpapírral rendelkezik, többek között milliókat fektetett a Vanguardba.

Dávid Dóra tavalyi beszámolójában két helyen is felbukkan a Vanguard. (Forrás: Dávid Dóra vagyonnyilatkozata)

Az Ellenpont szerint ez nem nevezhető szokványosnak a magyar politikában, sőt újabb kapcsolódási pontot mutat a Tisza és a globális pénzügyi körök között. Éppen ezért  – hangsúlyozza a lap – érdemes megnézni, mit lehet tudni az egész világot behálózó pénzügyi szervezetről, ahová Magyar Péter uniós politikusa a megtakarítását tette.

Brutális pénzügyi hatalom

Az amerikai székhelyű befektetési alap és tanácsadó céget, a Vanguard Groupot 1975-ben alapította meg John C. Bogle. A New Jersey-ben született közgazdász ötlete az volt, hogy az aktívan kezelt alapok helyett érdemes inkább olcsó, passzív indexalapokba fektetni.

Ennek mentén egy ügyfél központúnak nevezett tulajdonosi struktúrát alakított ki. A vállalatot az általa kezelt alapok birtokolják, az alapokat pedig a befektetők. És mivel nincs külső részvényes, a profitot költségcsökkentésre fordítják. Bogle lényegében az indexkövető alapok népszerűsítésével forradalmasította a lakossági befektetéseket.

1976-ban elindították az első lakossági indexalapot, a Vanguard 500-at, ami az S&P 500 indexet követte. A Wall Streeten hangos gúny tárgyává vált a projekt, amit lenézően csak Bogle bolondságának (Bogle’s Folly) neveztek.

Később mégis ez lett az egyik legsikeresebb befektetési forma. A Vanguard a kilencvenes és a kétezres években rohamos növekedésnek indult, és a nemzetközi piacokon is el kezdett terjeszkedni. 

A 2020-as évekre már a világ egyik legnagyobb alapkezelőjévé nőtte ki a magát.

2026 eleji adatok alapján döbbenetes pénzt, megközelítőleg 12 billió dollárnyi vagyont kezeltek. Ezzel jelenleg a BlackRock után a világ második legnagyobb befektetési tanácsadó cégének számítanak.

A Vanguard erejét jelzi, hogy globálisan több mint húszezer főt foglalkoztatnak, és nagyjából ötvenmillió ügyfelük van.

A Vanguard központja Pennsylvaniában (Forrás: Ellenpont/The Philadelphia Inquirer)

A lap szerint viszonyítási alapnak érdemes összehasonlítani a Vanguard kezelt vagyonát más számokkal. Ez forintban kifejezve több mint négybilliárd forint, ami a magyar éves GDP körülbelül ötvenhatszorosa, a világ GDP-jének pedig több mint kilenc százaléka.

Ez önmagában véve ijesztő, azonban a globális összjátékokat nézve, még erősebb a helyzet. Ugyanis ahogyan az Ellenpont a korábbi, a BlackRockkal kapcsolatos cikkében írta, a világ három legnagyobb vagyonkezelője brutálisan összefonódott. 

A Vanguard, illetve a BlackRock és a State Street gyakorlatilag mindenhol ott vannak, és egymás között felosztották a globális piacot.

A BlackRock és a Vanguard között van némi különbség, például az, hogy előbbi ott van a tőzsdén, míg utóbbi nem. Ez az érdekeltségi háttéren is meglátszik: a BlackRock egyik legnagyobb tulajdonosa nem más, mint a Vanguard, mintegy nyolc-kilenc százalékos részesedéssel.

A két gigavállalat (a State Streettel kiegészülve) lényegében mindent visz a globális piacon: alapjaik mostanra a legtöbb amerikai cégben együttesen 15 százalékos vagy nagyobb súllyal tulajdonosok, de az európai tőzsdéken is tíz százalék feletti az arányuk.

Kifejezetten jellemző, hogy ők a legnagyobb részvényesek az óriásvállalatoktól a kisebb nyilvános cégekig szinte mindenhol – az élelmiszeripartól a techiparon át a gyógyszeriparig.

Az Ellenpont néhány példát is megemlít a Vanguard globális befolyására: jelenleg is ők a legnagyobb részvényesei a PepsiCo-nak, a McDonald’snak, a Coorsnak, de ott vannak a L’Oréal, a Procter & Gamble (P&G), vagy éppen a Nespresso és a Maggi mögött is.

A lap felhívja a figyelmet arra, hogy a Vanguard meghatározó részvényes annál a Shellnél, ahonnan Kapitány István és Bujdosó Andrea érkezett Magyar Péter mellé (nagyságrendileg 5-5,5 százalékos tulajdonrésszel – a szerk.).

Arról nem is beszélve, hogy a pennsylvaniai vagyonkezelő az egyik legnagyobb intézményi tulajdonosa Dávid Dóra korábbi munkahelyének, a Metának is. Ahogy látható, 

több politikus és tanácsadó is a nemzetközi pénzügyi körforgásból került a Tiszába, a legújabb hazai baloldali projektbe

 – hangsúlyozza az Ellenpont.

A Vanguard az egyik legnagyobb tulajdonosa a Shellnek, ahonnan Kapitány István érkezett a Tiszába (Fotó: Getty Images for Shell/Matt Roberts)

A Vanguard tehát a társaival uralja a stratégiai iparágakat a globális piacon. Mindent a befolyásuk alá hajtottak, azonban a Vanguardnak van egy kiemelten fontos üzleti terepe: Ukrajna. Egész pontosan az ukrán termőföldek – teszi hozzá a lap.

Megszállták az ukrán agráriumot

A lap korábban már írt az ukrán termőföldek elkótyavetyéléséről, és arról, hogyan kerültek a rendkívül értékes területek a nagy vagyonkezelők tulajdonába.

Nem véletlenül ment értük a harc, hiszen egy dollármilliárdos bizniszről van szó: egyes szakértők szerint az orosz-ukrán háború többek között a földek miatt robbant ki, Ukrajna keresett ásványi kincsei mellett.

A katonai konfliktus előtt Ukrajna elképesztő mennyiségű, 41 millió hektár termőfölddel rendelkezett, amiből 33 millió hektár kiváló minőségű, a világon is egyedülállónak számító feketeföld, úgynevezett csernozjom talaj.

Ezek a területek valóságos kincsesbányák: gabonaexportból származó bevételük az ötödik legnagyobb volt a világon, ráadásul a világ búzaexportjának nyolcada, kukorica kivitelének hatoda, napraforgóolaj kivitelének pedig fele innen származott.

Ukrajna tehát Európa egyik mezőgazdasági központja volt, vagy ahogy sokan jellemezték, „Európa kenyérkosara”. Nem megalapozatlan a jelző: 

Ukrajna mintegy négyszázmillió ember élelmezését biztosította a háború előtt.

Az Ellenpont emlékeztet, sokáig szigorú moratórium volt érvényben a földek adásvételére, az aktuális kormányok felismerték az ágazat stratégiai jelentőségét. Csakhogy Zelenszkij pillanatok lazított a szabályokon, és pár hónappal a beiktatása után – az IMF és a Világbank nyomására – már az ukrán parlament elé került az ukrán földpiac megnyitásáról szóló javaslat. A Verhovna Rada nem habozott sokat és 2021 júliusában életbe is lépett a rendelet.

Volodimir Zelenszkij egyik legnagyobb árulása, hogy szabad prédává téve az értékes területeket (Fotó: AFP/GenyaSavilov)

Zelenszkijék fokozatosan oldották fel a szigorú földvédelmi szabályokat. Eleinte csak ukrán állampolgárok, 2024. január elsejétől ukrán jogi személyek is vásárolhattak, méghozzá hatalmas területeket, tízezer hektáros felsőhatárig. Ez utóbbi volt a lényeges: a

 globális vagyonkezelők ugyanis ezeken a cégeken keresztül kaparintották meg az értékes területeket.

Egy 2023-ban megjelent elemzés szerint mostanra a Vanguard és a BlackRock jelentős befolyást szerzett az ukrán agráriumban. Módszereiket tekintve nem közvetlenül a földet veszik meg, hanem a földet használó óriásvállalatokat. Így könnyedén ki tudják játszani a Zelenszkijék által – nyilván szándékosan – nyitva hagyott jogi kiskapukat – írja az Ellenpont. A lap hozzáteszi, a jelentés szerint Ukrajna negyvenmillió hektárnyi mezőgazdasági területéből több mint kilencmillió hektárt pár mamut agrárholding tart a kezében. Mögöttük pedig ott vannak a vagyonkezelők.

A Vanguard és a BlackRock az ukrán agrárium más területein is hódít: a vetőmagot (Bayer/Monsanto), a növényvédőt és a gépeket (John Deere/Farm & Heavy Construction) biztosító cégekben jelenleg is jelentős tulajdonosi hányaduk van.

Jó pénz a háború és az újjáépítés

Vanguard és társai nemcsak ezen a területen nyomulnak Ukrajnában – hívja fel a figyelmet az Ellenpont. Komoly hasznot húznak ugyanis a háborús rombolásból és a jelek szerint az ország újjáépítéséből is.

Hozzáteszik, ahogy az a hivatalosan elérhető adatokból kirajzolódik: a legnagyobb globális fegyvergyártók mögött mind ott van a vagyonkezelő triumvirátus – méghozzá jelentős befolyással rendelkező tulajdonosként. A Vanguardnak komoly részesedései vannak a vezető hadiipari cégekben:

• 9,25 százalék az F–35 vadászgépeket és HIMARS-rakétákat gyártó Lockheed Martinban;
• 9,68 százalék a B–21 bombázókat és drónokat készítő Northrop Grummanban;
• 9,04 százalék az F–15 vadászgépeiről és Apache helikoptereiről ismert Boeingben;
• 9,16 százalék az Abrams tankokat gyártó General Dynamicsban és
• 9,31 százalék a Patriot rakétákat előállító RTX-ben (Raytheon).

A fentiek azért is lényegesek, mert jelentős részben éppen a Vanguard által (is) tulajdonolt vállalkozások állítják elő az Ukrajnába küldött fegyvereket, így 

a dollárbilliókat megmozgató vagyonkezelőknek gazdasági érdekük a háború fenntartása és folytatása, hiszen így még nagyobb profitot tudnak bezsebelni.

A háború azonban nemcsak a fegyverek miatt hatalmas üzlet. Alighogy Oroszország elindította a katonai hadműveleteit, a Blackrock máris bejelentkezett Ukrajna újjáépítésére.

2022 decemberében Volodimir Zelenszkij ukrán elnök megállapodott a világcég vezérigazgatójával, Larry Finkkel, hogy a háború után a globális vagyonkezelő koordinálhatja az ukrán gazdaság helyreállítását célzó befektetéseket.

Az eddigi fejlemények alapján az körvonalazódik, hogy Ukrajna újjáépítése és adósságkezelése a nagy alapkezelők érdekei mentén zajlik.

Ukrajna néhány hete leállította a kőolaj szállítását a Barátság kőolajvezetéken, és annak ellenére nem indítják újra, hogy minden technikai feltétel adott ehhez. Nyilvánvalóan meg akarták zsarolni a magyar kormányt, hogy lépjen be a háborúba Ukrajna mellett. Orbán Viktor azonban nem engedett a zsarolásnak, azóta Magyarország leállította a dízelolaj szállítását Ukrajnába, majd nem engedte, hogy az Európai Unió hitelt vegyen fel azért, hogy pénzelje az ukránokat, és Magyarország blokkol minden Ukrajna számára fontos döntést az Európai Unióban.

Magyar Péter eközben Münchenben a háborúpárti vezetőkkel találkozott, és ahogy az Index leleplezte, azt kérte a horvát miniszterelnöktől, hogy a horvátok ne szállítsanak orosz olajat Magyarországra, annak ellenére, hogy ezt az uniós szabályok egyértelműen előírják a Barátság kőolajvezeték lezárása esetére. Vasárnap pedig tiszás influenszerek és a Tisza Pártot támogató baloldali politikusok Ukrajna melletti tüntetést szerveztek Budapesten, bizonyítva, hogy Ukrajna mellé álltak Magyarország helyett.

Borítókép: Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke Kecskeméten (Fotó: AFP/Kebenedek Attila)

További játékainkhoz kattintson ide!