Amikor 2011-ben Gyurcsány Ferenc – több, hozzá hű politikussal együtt – kilépett a Magyar Szocialista Pártból (MSZP), és létrehozta saját pártját, senki sem gondolta volna, hogy belátható időn belül ismét ő lesz az ellenzék vezetője – kezdi elemzését Deák Dániel. Az MSZP sem vette elég komolyan a Gyurcsány jelentette kihívást, így 2014-ben engedtek a volt miniszterelnök zsarolásának és bevették őt az ellenzéki együttműködésbe, annak ellenére, hogy akkor még egy százalék volt a Demokratikus Koalíció (DK) támogatottsága. Ettől kezdve szabad lett az út Gyurcsány Ferenc előtt, és lépésről lépésre bedarálhatta azokat a pártokat, amelyek az útjában álltak.
Az elemző szerint mára a baloldalon is mindenkinek egyértelművé vált, hogy a pár éve még az ellenzék vezető pártjának számító MSZP helyét teljes mértékben átvette a DK. Jól példázza Gyurcsány vezető szerepét, hogy a kiszivárgó információk szerint a szocialisták nála kopogtatnak azért, hogy legalább öt befutó helyet kapjanak a 2022-es országgyűlési választás ellenzéki listáján. Az MSZP sokáig megpróbált ellenállni az újabb pártok nyomásának, azonban mára elvesztette ezt a képességét – világít rá Deák. Sem Mesterházy Attila, sem Botka László nem tudta megállítani Gyurcsány Ferencék közeledését, hiába igyekeztek önálló identitást adni az MSZP-nek, az a belső és külső ellenállás következtében teljes mértékben kudarcba fulladt. Botka László csupán pár hónapig bírta ki miniszterelnök-jelöltként, az ő 2017. októberi bukásával minden akadály elhárult Gyurcsány Ferenc elől, aki nyíltan azon dolgozott a kampányok során, hogy elcsábítsa a szocialista szavazókat.
Gyurcsány leszámolt az ellenfeleivel
Gyurcsány tervére később rájöttek az MSZP vezetői is: egy tavaly áprilisban kiszivárgott hangfelvételen Tóth Bertalan jelenlegi pártelnök például arról beszélt, hogy „megint az a belső indíttatása Gyurcsány Ferencnek, hogy az MSZP-t kell legyőzni” – idézi az elemző. A karizma nélküli szocialista vezető akkor úgy fogalmazott, hogy szerinte Gyurcsány „nem tud letenni erről a szándékáról, hogy minket kell legyőzniük, több mandátumot szerezni, nagyobb százalékú támogatást”. Ez a felismerés azonban már túl későn jött, hiszen az ellenzéki együttműködés és Gyurcsány Ferenc „halálos ölelésének” következtében az MSZP a tavalyi EP-választáson csupán hat százalékot ért el, a DK pedig az ellenzék vezető ereje lett, amely pozíciója a legfrissebb közvélemény-kutatások szerint csak tovább erősödött. Gyurcsány hasonlóképpen leszámolt minden más ellenfelével is: a Jobbik szétesett, de a Momentumon belül is egyre érezhetőbbé vált a személye miatti belső megosztottság – emlékeztet Deák. Többek között ezek a körülmények vezettek ahhoz az abszurd helyzethez, hogy az egyik legszélsőségesebb és ennek következtében legnépszerűtlenebb politikus vezeti ma a baloldalt.
