Nem igazak az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) szerint azok a sajtóhírek, amelyek arról szólnak, hogy szakmai viták miatt elakadtak volna az új Nemzeti alaptanterv (NAT) munkálatai. A tervezett módosításokat biztosan bevezetik 2020 őszén, a szaktárca lapunkkal tudatta, hogy a végleges, kormány által is elfogadott dokumentum már kiadás alatt van, megjelenése rövidesen várható.
Szerintük a vonatkozó rendelet az átlagosnál nagyobb terjedelme miatt, illetve az ünnepekre való tekintettel nem jelent még meg, a hatályba léptetése pedig január 1-jével nem is volt szükséges.

Fotó: Havran Zoltán
Úgy tudjuk, a hazai oktatás alappillérét jelentő dokumentumban sok lényeges változás lesz, módosul a tantárgyi struktúra, és korszerűbb pedagógiai módszertan kerül előtérbe. Biztosan újdonságok várhatók például az idegen nyelvi oktatásban, és változni fognak az iskolai oktatás infrastrukturális feltételei is, miután szeptembertől újraszabják a kötelező eszköz-, felszerelés- és helyiségjegyzék előírásait.
Emellett változik a tankönyvrendelés is, a folyamatot a szűkös határidő miatt lerövidítik. Az iskolakezdési szabályok szigorítása miatt lesz változás az óvoda-iskola átmenetben. Mivel az idei évtől bonyolultabb eljárással lehet csak élni az óvodai nevelés meghosszabbításával, a szaktárca szeretné, ha alaposabb felkészítést kapnának a gyereket, nem vezetik be a kilencéves általános iskolát, de az óvoda és az első osztály között megjelenik egy iskolai életre előkészítő szakasz, amely szabadon választható felkészítő osztály formájában ölthet testet.
A NAT módosítása érinti az óvodákat is, amelyeknek utolsó, nagycsoportos évfolyamán a korábbinál erőteljesebben kell majd megjelennie az iskolára való készülődésnek, megkönnyítve a gyerekeknek a váltást.
Enyhíteni fogják a diákok terhelését, ám nemcsak óraszámcsökkentéssel, hanem olyan szemléletbeli változással is, mint például hogy nem a kötelező minimum óraszámokat írják elő, hanem a túlterhelés elkerülése érdekében a maximumot, aminél kevesebb idő alatt is megtaníthatja a tanár az anyagot. Ugyanezen elv mentén a szabadon felhasználható órakeretet sem kellene feltétlenül megtölteni.