Szeptembertől már hat évfolyamon tanítanak majd a 2020-ban bevezetett új Nemzeti alaptanterv és kerettantervek szerint, amelyek a frontális oktatással szakítva a diákok aktivitására építenek. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) álláspontja szerint a XXI. században különösen nagy jelentősége van a tanulói önállóságnak, kreativitásnak és problémamegoldó készségnek, a megfelelő mérlegelő gondolkodás kialakulásának, a tanult ismeretek gyakorlatban történő alkalmazásának. A – korábbiakhoz képest csökkentett – tananyag és az ehhez kapcsolódó módszertan tehát azzal a céllal változik, hogy a gyerekek ne pusztán meghallgassák a tanár mondandóját, hanem maguk kísérletezzenek, elemezzenek az órán, tanuljanak meg érvelni, és száraz definíciók helyett akár logikai játékok révén, gyakorlatias formában ismerkedjenek meg a tudományokkal.
A tantervi változásokkal értelemszerűen együtt jár a számonkérések modernizálása is, nemrég megjelentek az új érettségi vizsgakövetelmények, melyeket a 2023/2024. tanév május–júniusi vizsgaidőszakában alkalmaznak majd először, de a minisztériumtól úgy tudjuk, hogy az előre hozott vizsgák esetében már korábban is szerepet kaphatnak a megújult követelmények.
Alapvetően megmarad az érettségi vizsga kétszintű rendszere, és a kötelező vizsgatárgyak köre sem változik. Újdonság lesz viszont, hogy a diákok minden természettudományos vizsgatárgyból – biológia, kémia, fizika, földrajz – választhatnak projektfeladatot is, amit a diplomadolgozathoz hasonlóan meg kell védeniük.
Nincs váratlan meglepetés
– Ez esetben a vizsgázók egy saját kutatás vagy vizsgálat alapján összeállított projektmunkát készítenek, amelyet a szóbeli érettségin mutatnak be. A projektmunka tartalmazza a vizsgált probléma megfogalmazását, az alkalmazott módszert, a tapasztalatokat, a tapasztalatok értékelését és a felhasznált szakirodalom listáját – magyarázta lapunknak a részleteket a szaktárca.
Hozzátették, a természettudományi tantárgyakon kívül az állampolgári ismeretek, a gazdasági ismeretek, a közigazgatási ismeretek, a mozgóképkultúra és médiaismeret, illetve a vizuális kultúra vizsgatárgyak része is lesz a projektalapú érettségi.
Bár a projektfeladat jóval komplexebb, mint felmondani a kihúzott tételt, bizonyos szempontból könnyebbséget is jelenthet a diákoknak, hiszen nem meglepetésszerűen szembesülnek a helyszínen a kifejtendő témával, hanem már tanév közben készülnek a bemutatóra, hosszú hetek, hónapok alatt állítják össze a vizsgamunkát, a saját kutatások és mérések révén pedig jobban megragad a tudnivaló, kevesebb eséllyel blokkolnak le a számonkéréskor.

Fotó: Havran Zoltán
Az állampolgári ismeretek érettségi írásbeli részén egy adott téma önálló, évközi feldolgozását mutathatják be a tanulók. Biológiából és kémiából a gyakorlati feladatot válthatja ki az a vizsgázó, aki egy adott problémával kapcsolatban végzett vizsgálatait összegzi, majd a szakirodalmi adatok alapján értékeli és bemutatja. A téma lehet környezeti, természetvédelmi probléma, terepi munka, de bármilyen egyéb (például biokémiai) vizsgálat, kutatás is.