Hajnal Gabriella: A legfontosabb, hogy a gyerek szeresse az iskolát

Meg fogjuk teremteni a feltételeit annak, hogy ha csak két-három tanuló szeretne fizika- vagy kémiafakultációt egy iskolában, akkor ennek a néhány gyereknek is megtartsák a felkészítőt – mondta a Magyar Nemzetnek adott interjújában Hajnal Gabriella. A Nemzeti alaptanterv megújításáért felelős miniszteri biztos, a Klebelsberg Központ elnöke kiemelte: a kerettantervekben elképzelhető még módosítás, de nem a mostani vélemények, hanem csakis a bevezetést követő tapasztalatok alapján. Beszélt a tantervek elleni tiltakozásokról is, például arról, hogy egyes iskolák már a szülői közösségeket, sőt a szülők egymást is levelekkel bombázzák, hergelik. Sokszor anélkül, hogy egyáltalán olvasták volna a Nemzeti alaptantervet.

Az elnök szerint sokkal több témahétre lenne szükség Fotó: Bach Máté

– Most, hogy nyilvánossá váltak a tartalmi szabályozás dokumentumai, milyen lehetőségei vannak a pedagógusoknak, hogy a módosítások gyakorlati alkalmazásáról tájékozódjanak? A Nemzeti Pedagógus Kar konferenciasorozatot ígért, ahol a tantervek készítőit is lehet kérdezni. Ön részt tud venni ezeken?

– Múlt héten indult el a rendezvénysorozat, eddig minden állomásán, mintegy hat-nyolc helyen ott voltam. Már­cius végéig további találkozók is lesznek, amelyek jelentős részén szintén részt fogok venni. Beszámolunk a kollégáknak a legfontosabb változásokról, a leen­dő feladatokról. Ez egy átfogó jellegű tájékoztatás, emellett egy szaktantárgyi konferenciasorozatot is szervezünk. Utóbbin jelen lesznek az adott kerettantervet kidolgozó szakértők is. Készülnek továbbá tanári útmutatók, segédanyagok, digitális tananyagok, valamint egy okostanterv is, amely segíti a helyi tantervek elkészítését.

– A sorozat eddigi állomásain mekkora volt az érdeklődés a tanárok részéről?

– Hála istennek nagy. Mindegyik rendezvényen jó hangulatú előadásokat tudtam tartani, válaszoltam a kérdésekre, és a pedagógusok azt jelezték vissza, hogy sok hasznos információhoz jutottak.

– Mivel kapcsolatban kapta a legtöbb kérdést?

– Főleg arra kíváncsiak a kollégák, hogy mikorra kell megírniuk a helyi tanterveket. A kormányrendelet szerint április végéig felül kell vizsgálni azokat. De ez nem azt jelenti, hogy addigra a végleges változattal is el kell készülni.

– Van-e még lehetőség bármilyen változtatásra akár a Nemzeti alaptantervben (NAT), akár a kerettantervekben, ha a pedagógusoktól megfontolásra érdemes szakmai javaslat érkezik?

– A NAT már nem fog változni. A kerettantervekben elképzelhető módosítás a bevezetést követő tapasztalatok alapján, ha azt látjuk, hogy a gyerekek érdekében erre szükség van.

– Hogyan értékeli a tantervek körüli vitákat? Hetek óta ismertek az anyagok, de nem csitulnak a kedélyek, sőt még tüntetést is hirdettek a NAT miatt.

– Olyat írni egyszerűen nem lehet, ami mindenkinek megfelel. Nagyon ellent­mondásos vélemények érkeztek az óraszámokkal, a tananyag mennyiségével kapcsolatban. Van, aki szerint túl sok az anyag, mások szerint kevés. Mi a középutat próbáltuk megtalálni. Olyan anyagot készítettünk, ami biztosítja az esélyegyenlőséget; használható tudást ad, amelyet a hátrányos helyzetű térségekben is el tudnak sajátítani, ugyanakkor biztosítja a tehetséggondozást is. Pontosan tudjuk, hogy vannak olyan iskolák, ahol az általunk megadott ismeretanyagot bőven ki lehet egészíteni, mert a válogatott diákoknak sokkal kevesebb időre van szükségük az elsajátításához. Nehéz egyébként azokkal a véleményekkel mit kezdeni, hogy kevés vagy sok a tananyag. Nem lehet ugyanis egyszerűen csak mennyiségi szempontból összehasonlítani a mostanit a korábbi tantervekkel, hiszen teljesen más szemléletűek.

– Mi a véleménye arról, hogy már diákok is tiltakozásba kezdtek? Sőt egyes jogvédők még buzdítják is a tanárokat, hogy vonjanak be kiskorú tanulókat az akciókba.

– Engem is nagyon meglep, de tudok arról, hogy egyes iskolák e-maileket küldenek a szülőknek, hogy tiltakozzanak. Sőt még szülői közösségek is megkeresik más iskolák szülői közösségeit olyan levelekkel, hogy noha nem olvasták a NAT-ot, de hisznek a tanároknak, úgyhogy menjenek tiltakozni. Én nagyon örülnék, ha mindenki elolvasná a NAT-ot, aki beszél róla. Annak szintén örülnék, ha az ADOM Diákparlament konkrétan el tudná mondani, hogy mit szeretne. A tiltakozásuk három pontja ugyanis tételesen cáfolható. Abszolút nyitott vagyok arra, hogy diákokkal is megbeszéljük, mi a problémájuk, de ehhez el kell olvasniuk a dokumentumot, különben nem tudnak róla véleményt formálni.

– Ön korábban azt nyilatkozta, hogy szíve szerint ennél drasztikusabb tananyagcsökkentést hajtott volna végre, de a társadalom erre nincs felkészülve. Mire van szükség ahhoz, hogy ez mégis megvalósulhasson?

– Több témahétre lenne szükség, illetve több olyan alkalomra, amikor a gyerekek kiszabadulnak az iskolai keretek közül. Vannak olyan országok, ahol például két hétig bent ülnek az iskolapadban, aztán két hétig nem. Jóval több kooperációra lenne szükség a pedagógusok között. Ugyanakkor most is hallunk olyan hangokat, amelyek sérelmezik, hogy miért maradt ki ez vagy az a téma. Érdekes, hogy a szülők között is sokan vannak, akik azt mondják, nem baj, ha 37-38 órája van a gyereknek hetente. Ekkora terhelést azonban az átlagos gyerek nem bír el. A ma jellemző heti 27-28 óra alsó tagozaton nagyon sok. Ezért itt a legnagyobb mértékű az óraszámcsökkenés. Amikor a NAT ellen tiltakozó Diák­parlament azt mondja, hogy 35-ről 34-re csökkentettük az órát, az mindössze egyetlen évfolyamon, a kilencedikben állja meg a helyét, hiszen az alsó tagozaton 24 óra a maximum, felső tagozaton évfolyamtól függően 28-30, a középiskolában pedig kimondottan drasztikus csökkentést jelent a 34 óra, hiszen eddig sok helyen akár heti 38 is jellemző volt. Nem értem a tiltakozásukat, hiszen a módosítás pont nekik kedvez. A diákok akarták, hogy az utolsó két évfolyamon már csak az érettségi tantárgyakkal és a fakultációk­kal kelljen foglalkozniuk, hogy készülhessenek az egyetemre. Most ezt megkapták. Heti 8-9 órában választhatnak fakultációt. A maximum a 34 óra, de lesz, akinek 29-30 óránál megáll az óraszáma úgy, hogy már négy fakultációt így is felvett. Visszatérve az alsó tagozatra, deklaráltuk, hogy nem kell rohanni az írás vagy olvasás tanulásával, de legyen sikeres az óvoda-iskola átmenet, a gyermek szeressen iskolába járni.

– A NAT-kritikák visszatérő eleme, hogy nem volt egyeztetés. Tud említeni olyasmit, ami külső javaslat alapján került be az anyagba?

– 2017-ben nyerte el a projektet Csépe Valéria csapata. Ők komoly kutatást végeztek, hogy nemzetközi kitekintésben megvizsgálják más országok alaptanterveit is. 2018-ban több konferenciát is szerveztek, majd ez év augusztusában a társadalmi egyeztetésre került anyaghoz jó néhány vélemény érkezett, ahogy azt már sokszor el is mondtuk. Ezután alakultak szakmai csoportok, amelyek foglalkoztak a pénzügyi tudatosság, a fenntarthatóság és más témák beemelésével is, egyeztetve az érintett területek szakembereivel. Ezek alapján készült el az a NAT-tervezet a kerettantervekkel együtt, amit Csépe Valéria átadott nekem. Az általam vezetett, összesen 45 fős, tantárgyanként felállított munkacsoport 2019 márciusában kezdte meg a NAT és a kerettantervek felülvizsgálatát, kiegészülve a professzor asszony csapatának tagjaival.

– Az első csapat mit gondol a végeredményről?

– Konszenzus volt, sőt ők is elismerik, hogy bizonyos területeken jobb lett a végleges verzió, mint az általuk készített.

Az elnök szerint sokkal több témahétre lenne szükség
Fotó: Bach Máté

– A legtöbb szó a magyarról, főleg a kötelező olvasmányokról esett, a többi tantárgy tartalmi változásai kevésbé ismertek. Ön matematika–fizika szakos tanár. Ezeken a területeken mik a legérdekesebb újdonságok?

– A természettudományokban a világ igencsak a science típusú oktatás felé megy, de ezt varázsütésre nem lehet megvalósítani. Kiemelt cél volt, hogy a gyerekek szeressék meg a természettudományokat, hozzuk őket közelebb a jelenségek megértéséhez. A NAT-ban hangsúlyosan jelennek meg a természettudományok közötti kapcsolódási pontok. Ha azt mondjuk, környezettudatosság vagy egészséges életmód, annak van biológiai, kémiai, fizikai hatása is, ezért minden jelenséget komplex­en kell vizsgálni.

– Könnyebb vagy nehezebb lett a tananyag?

– Egyesek azt mondják, ez a NAT nem teszi lehetővé, hogy természettudományos tárgyakból egyetemre menjenek a gyerekek. Szerintem meg igen. Az utolsó két évfolyamon 8-9 óra fakultációt is felvehet a diák, hogy ezekből a tárgyakból elmélyítse tudását. Ehhez megteremtjük a szükséges feltételeket, ezért ha egy iskolában csak két-három tanuló szeretne mondjuk fizikafakultációt, akkor ennek a néhány gyereknek is meg lehet majd tartani a felkészítőt. Mivel a természettudományokat tanító kollégák óraszáma csökken a 9. és 10. évfolyamon, lesz kapacitásuk, óraszámuk is a többlet fakultációs órákra.

– Mi a helyzet a matekkal?

– A matematika egyértelműen gondolkodtatóbb lett már az első osztálytól kezdve. Jóval kevesebb a tétel, a definíció, a fogalom, ellenben több szó esik arról, hogy miként lehet a gyakorlatban használni a megtanultakat. Alsó tagozaton kimondottan azt szeretnénk, hogy a gyerekek szeressék meg a matekot. Mérjenek, játsszanak órán, használjanak minél több érdekes eszközt.

– A pedagógusoknak mikor indulnak az új tantárgyakhoz kapcsolódó továbbképzések?

– Először is szeretném tisztázni, hogy azon a három évfolyamon, ahol a következő tanévtől életbe lép a módosítás, semmi új nincs, nem igaz tehát, hogy lóhalálában kellene készülni. A komplex természettudományos tantárggyal és a digitális kultúrával kapcsolatban biztosan lesznek továbbképzések. Ez utóbbit egyébként nem feltétlenül kell, hogy informatikatanárok tanítsák az alsó tagozaton. A 3. osztályban egy jól felkészült tanító minden további nélkül taníthatja, aki elvégzi a továbbképzést. Az állampolgári ismeretek is megújult, amit bármelyik tanár taníthat majd három év múlva, amikor először el kell indítani. Ez egy gyakorlatorientált tárgy, amelyben a fenntarthatóságtól a pénzügyi tudatosságig rengeteg érdekesség megjelenik.

– A tanárok szakmai szabadsága hogyan fog érvényesülni ősztől?

– A keretttantervet figyelmesen olvasó láthatja, hogy javasolt óraszámok vannak, a tanár dönti el, hogy ebből mennyit használ fel a saját csoportjában egy adott témára. A keretet eloszthatja, átcsoportosíthatja, a témakörökkel sem kötelező ugyanolyan sorrendben haladni, mint ahogy leírtuk: egyértelműen nőtt a pedagógusok szabadsága ezen a téren. Az óraszámokat kétéves bontásban adtuk meg. Tehát ha harmadikban heti két órában tanítható az adott tárgy, negyedikben meg egy óra van rá, akkor a helyi szükségletekhez igazodva akár fordítva is lehet csinálni. Az elérendő tanulási eredmények kétéves bontásban szerepelnek a tantervben. Újdonság az is, hogy javasolt tevékenységek is kerültek a kerettantervekbe. Tudni kell, hogy ezekkel mi csak ötleteket adunk, ez nem tananyag és nem követelmény.

– A központitól eltérő, alternatív tantervek alkalmazására milyen lehetőség lesz?

– Egyedi tanterveket a jövőben is lehet engedélyeztetni, a miniszter jóváhagyása kell hozzá.

– Igaz, hogy erre eddig sem volt nagy igény? Úgy tudom, az ország négyezer iskolája közül kevesebb mint egy tucat akkreditáltatott saját kerettantervet az elmúlt években.

– Én is ezt tapasztalom. Az iskolák többségének a törvény által biztosított keretek bőven elegendők a sajátosságok megvalósításához. Meggyőződésem, hogy ez a tantervi szabályozás jó, korszerűbb, előremutatóbb, mint a korábbi.