Karácsony Gergely nem a maga ura, mások irányítják

Tarlós István minden olyan, a korábbi ciklusokat érintő ügyben feljelentést tett hétfőn, amelyeket a főváros baloldali vezetése korrupciógyanúra hivatkozva vizsgálna. A volt főpolgármester szerint a főváros jelenlegi vezetése ezzel a saját eredménytelenségéről kívánja elterelni a figyelmet.

2020. 07. 01. 6:05
2020.01.13. Tarlós István interjú Fotó: Arpad Kurucz
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

– Fél évvel ezelőtt Karácsony Gergely díszpolgári címre javasolta, most pedig vizsgálóbizottságról és korrupciógyanús ügyekről beszélnek. Mi történt?

– Ilyen vizsgálatot bárkinek jogában áll elindítani, ami szokatlan, hogy kilenc hónap után hirtelen jut eszükbe. Kerpel-Fronius Gábor főpolgármester-helyettes konkrétan korrupciógyanúsnak jelentette be ezeket a projekteket. A jelenlegi városvezetés a vizsgálóbizottság működésével öngólokkal nézhet szembe. Nem a személyemre szólt a bejelentés, de a két ciklus az én ciklusom. Most is megismétlem:

a magam részéről, ha korrupciós pénzt felfedeznek, akár nálam, akár a családomnál, az másnap a Párbeszéd számláján fog landolni.

– A vizsgálandó nyolc ügy közül melyiket tartja a baloldalra nézve öngólnak?

– A nagyobbik részét. A 4-es metró beszerzési és építési munkái kapcsán valamennyi kivitelezői kötbérigény, per az SZDSZ-MSZP-érában keletkezett. Az összes szerződést ők kötötték meg, az összes közbeszerzést ők vitték végig.

A hírhedt Alstom-szerződést rá­adásul még a 2006-os választások előtt írták alá, amelynek kapcsán Gy. ­Németh Erzsébetnél, az MSZP jelenlegi főpolgármester-helyettesénél lehet leginkább érdeklődni.

A jelenlegi közgyűlésből ő az egyetlen, aki jelen volt az Als­tom-szerződésnél, akkor még mint az MSZP-frakció vezetője. A Bálna ügyében a szerződést az MSZP-SZDSZ-koalíció egy máltai strandon bejegyzett ­offshore céggel kötötte, és hét pert örököltünk tőlük. Ebben az esetben is inkább önmaguknak kell kérdéseket feltenniük. A Rácz fürdő közbeszerzését, szerződését szintén örököltük az MSZP-SZDSZ-érából, az ügy valamilyen összefüggésben volt az indulásakor a Széchenyi Bank egyik vezetőjével. A fürdő három éve a felszámolóbiztosnál van. Egyébként már a 2010-es választás előtt át kellett volna adniuk. Nem véletlen, hogy nem tették meg. Ami a budapesti parkolási szerződéseket illeti, ilyet a főváros 2010 óta egyetlenegyet sem kötött, nem is köthetett.

Csak kerületek szerződtek, az egyik legbotrányosabb megállapodás éppen Zuglóhoz köthető, ahol akkor Karácsony Gergely volt a polgármester.

Kilenc kerület egyáltalán nem kötött parkolási szerződést, ott nincs fizetőparkolás.

– Az állatkerti biodómról, a patkányirtásról és az elektronikus jegyrendszerről szóló szerződés viszont az utóbbi néhány évben történt.

– A biodóm kapcsán a Gyurcsány-kormány volt miniszterénél, Persányi Miklós professzor úrnál kell érdeklődni, aki saját kérésére a legelső szerződéstől a legutolsó számla kifizetéséig mindent maga intézett, a Fővárosi Közgyűléssel kötött megállapodás alapján. Egyébként kizártnak tartom, hogy egyetlen fillérhez is nyúlt volna. A fővárosi patkányirtással kapcsolatos közbeszerzés soha nem járt a Fővárosi Közgyűlés előtt, mivel bizottsági kompetencia volt. Én és a helyetteseim soha nem szavaztunk róla, ellenben szavazott a jelenlegi főpolgármester, aki akkor

még zuglói polgármesterként tagja volt a bizottságnak, és pechjére azon kevés ülés egyikén tárgyalták a kérdést, ahol jelen volt. Igennel szavazott, ezzel ő is leváltotta a Bábolna Biót, és új cég mellett tette le voksát.

Később persze azt mondta, hogy becsapták, azt állította, hogy nem volt az általa is megbízott cégnek referen­ciája. Erre azonban válaszként a miskolci jegyző bemutatta ezt a dokumentumot. A BKK és a főváros elektronikus jegyrendszere ügyében pedig magam tettem feljelentést még 2018-ban, és azonnali személyi konzekvenciái voltak az esetnek. Ez az ügy már megfelelő helyen, a nyomozó hatóságnál van.

– Akkor csak a 3-as metró rekonstrukciója kapcsán van politikai felelőssége?

– A 3-as metró ügyében nyugodtan lehet vizsgálódni. Az infrastruktúra – alagút, biztonsági berendezések, pálya – felújítása 217 milliárd forintos projekt, nem 25 milliárdos, mint a Lánchíd. A túlárazott kivitelezői ajánlatokat kétszer vagy háromszor dobtuk vissza, mire elfogadható lett. Azóta az első szakasz felújítása befejeződött, a második átadás előtt áll, és már folynak a munkálatok az általunk előkészített harmadikon is.

– Miért pont ez a nyolc téma kerül a bizottság elé?

– Jó kérdés, hiszen a témák jelentős részében érintett a jelenlegi városvezetés is. Erre csak annyit tudok mondani, hogy

ha valaki gonoszkodni akar, akkor azt úgy csinálja, hogy ne lógjon ki a lóláb.

– Mit gondol a vizsgálóbizottság eddig ismertté vált összetételéről?

– A metróügyeket is vizsgáló bizottság vezetését egy egészségügyi tanácsnokra, egy mentőápolóra bízták, akit a főpolgármester korábban doktornak nevezett. Ez is jelzi, hogy a korrupciógyanús kifejezésnek két célja van.

Elterelni a figyelmet arról, hogy az új városvezetés kilenc hónap alatt nem tud felmutatni semmit,

illetve az egész már 2022-ről szól. Pont addig húzzák el a vizsgálatukat. Lényeg, hogy minden héten el lehessen mondani, le lehessen írni addig az ellenzéki sajtóban, egymás mellett a szavakat: vizsgálóbizottság, korábbi városvezetés, adósság, korrupció. Ez a fő cél. Ha már most tudják, hogy ezek az ügyek, közbeszerzések, lebonyolítások korrupciógyanúsak, feljelentést kellett volna tenniük. Én ezt hétfőn megtettem helyettük az országos rendőrfőkapitánynál. Ne hipotetikus kommunikáció legyen, hanem tisztázzuk a helyzetet.

Látványpolitizálás és gyűlölködés folyik a fővárosban a miniszterelnöki megbízott szerint
Fotó: Kurucz Árpád

– Október óta miért nem történt semmi a Lánchíd ügyében?

– Senki sem ad értelmes, koherens választ arra, hogy miért nem történt semmi az elmúlt kilenc hónapban, de legkésőbb a december 5-i szakvéleményt követően.

Soha nem kérdeznek meg mértékadó szakembert a Lánchíd-felújításról, helyette szociológusok, egészségügyi tanácsnokok és olyan főpolgármester-helyettes nyilatkozik, aki egy nap alatt lett kisvállalkozóból városvezető, és annyit tud mondani a rekonstrukcióról, hogy „a folyamat folyamatban van”.

Egy másik főpolgármester-helyettes, a közbeszerzési bizottság elnökeként tevékenykedett a Demszky-korszakban. Tudniuk kellett korábban is, hogy a Lánchíd állapota romlik, de még csak nem is terveztek. Annyit látni jelenleg, hogy a főváros vezetése a drága időt nyelvi játékokra fecsérli el. Erre jó példa, hogy a főpolgármester hét-nyolc hónap után úgy nyilatkozott májusban, hogy ráér a felújítás, mert vannak fontosabb dolgok, most pedig azt kiabálja, hogy a főváros akkor is felújítja a hidat, ha belerokkan.

A híd egyébként a fővárosé. Az SZDSZ a kilencvenes évek első felében kérte, Békesi László javaslatára odaadták.

– Változott bármi jogilag 2019 októbere és 2020 májusa között?

– Sem pénzügyi, sem jogi akadálya nincs a kivitelezői pályázat kiírásának. Ha csak az nem merít ki jogi tényállást, hogy a Főmterv már december 5-én jelezte, hat hónapon belül meg kell kezdeni a felújítást a rejtett hibák miatt, de még feltételesen sem írták ki a tendert.

– A baloldal szerint az előző városvezetésnek kilenc éve volt, hogy felújítsa a Lánchidat. Mi erről a véleménye?

– Igazságtalan, hamis kettős mérce, ha már azt nézzük, kik honnan indultak. Mi 2010-ben, 251 milliárd forint adóssággal vettük át a fővárost, ráadásul ott volt a félkész, kegyetlen szerződésekkel tarkított 4-es metró befejezése, ami még négy évet vett igénybe. Ugyan az aládúcolt, tényleg életveszélyes Margit híd felújítását durva késlekedéssel Demszkyék elkezdték, de azt is nekünk kellett befejezni. Ezzel párhuzamosan nem is lehetett volna a Lánchidat lezárni. Ott volt még a már említett 3-as metró felújítása, ami mostanra több mint kétharmad részben elkészült. A metróknál százmilliárdos nagyságrendről volt szó. Nem cirka 25 milliárdról, mint a Lánchíd esetében.

Vissza kellett vásárolnunk az elkótyavetyélt, stratégiai jelentőségű vízműveket,

amelynek francia tulajdonosa 1996-tól kezdve csőfelújítást nem végzett, és uniós forrásokat sem lehetett erre a célra felhasználni a külföldi tulajdon miatt. Amióta újra fővárosi tulajdonban van a vízmű, azóta évi átlagban 2,5 milliárd ment el csak csőfelújításra és négyszáz kilométernyi csatorna is épült. 2002–2010 között erről is elfeledkeztek. Arról sem szeretnek beszélni, hogy

2010-ben 800 mil­liárd forintnyi belső adósságot jelentett, hogy a BKV-é volt Európa legelöregedettebb járműállománya. Említhetem, hogy az M2-es metró szerelvényeit is nekünk kellett beszerezni.

Ezeknek az ügyeknek a halasztást nem tűrő megoldása ellenére is

2013-ban megkezdtük a Lánchíd felújításának a megtervezését, 2016-ban elkészültek az engedélyes tervek, 2017-ben a kiviteli tervek. A kormánytól 2018-ban kértünk pénzügyi támogatást és 2019 tavaszán kiírtuk a pályázatokat.

Gy. Németh Erzsébet és társai az általuk itt hagyott, lepusztult M3-as metróban az én nevemet és elérhetőségemet címkézték ki. Képzelje el, ha ezt most a Lánchídon Karácsony úrral tennék, micsoda őrjöngést rendeznének!

– Erre Karácsony Gergelyék azt mondják, hogy el van adósodva a város, nincs pénzük.

– A városvezetés és a baloldal mindig más, általában hibás számokat közöl. Ezzel szemben

2019. december 31-i hatállyal otthagytunk a büdzsében 160 milliárd forintnyi értékpapírt és negyvenmilliárd forint pénzmaradványt. Nekem nem volt szerencsém ilyenhez 2010-ben.

A hitelállomány tavaly év végén 38 milliárd forint, kétféle, részben közlekedési projektekre fordítható EIB-hitelből, hatvanmilliárd forint, a 3-as metró szerelvényeinek felújítására felvett, a kormány által garantált hitelből (amelyből ötmilliárdot már visszafizettünk), illetve húszmilliárd, önkormányzati infrastrukturális fejlesztésekre igénybe vehető hitelből (amiből még 19 milliárd van hátra) állt össze. Ez összesen mintegy 112 milliárd forint, amit azonban nem most, hanem tételesen ­2030-ig, 2039-ig, 2044-ig, ­2049-ig kell visszafizetni. A fővárosnak tehát évente kevesebb mint tízmilliárd forintot kell törlesztésre fordítania az évi 408 milliárdos kiadási főösszegű költségvetéséből. Ezek alapján mindenki eldöntheti, hogy volt-e, van-e pénzügyi akadálya annak, hogy a főpolgármester és emberei felújítsák a Lánchidat.

Az állításaik alapján a közvélemény ugyanis azt hihetné, hogy 112 milliárd forintot záros határidőn belül kell visszafizetniük, holott ez nem igaz.

– Karácsony Gergely mégis minden fórumon ennek az ellenkezőjét állítja.

– A főpolgármesteri kommunikáció döntően a Facebookon zajlik, amit egy tízfős stáb segít, vélhetően Gál J. Zoltán vezetésével. Kisebb részt pedig a baráti, online sajtójukban.

Az én időmben volt Budapestinfó, amelyen bármilyen kellemetlen kérdést feltehettek az újságírók, ez most nincs.

Az említett, Karácsony-féle fórumokon viszont bármilyen szamárságot, pontatlanságot el lehet mondani, nincs, aki visszakérdezzen. A védekezés, amely a Lánchíd ügyé­ben folyik a főpolgármester részéről, addig állhat meg a lábán,

amíg az online tér keretei között marad. A szakmai, jogi terepen azonnal el fog vérezni.

– Milyennek látja Budapest pénzügyi helyzetét?

– Az október és május közepe között eltelt időszak alatt nem volt szó a kormány és a főváros között Budapest pénzügyi helyzetéről, „megvonási szándékokról”, ezért sem lehet a Lánchíd kapcsán tapasztalt kilenc hónapos tétlenség miatt pénztelenségre hivatkozni. Az elmúlt harminc évben egyébként mindig vita tárgya volt, hogy mennyi pénzt hagy az állam a fővárosnál, de mi sem kaptunk kevesebbet, mint Demszkyék annak idején a balliberális kormányoktól. Mégis olyan pénzügyi helyzetet hagytunk magunk után, hogy 2023. december 31-ig a főváros biztosan finanszírozható volt. Nem véletlen, hogy az új városvezetés februárban olyan költségvetést tudott elfogadni, ahol a kiadások főösszegét 408 milliárd forintban határozták meg, szemben a mi ­2019-es 380 milliárd forintos büdzsénkkel.

– Az elmúlt közel kilenc hónapban a főpolgármester kért öntől tanácsot?

– A főpolgármester felhívott karácsonykor, udvariasan kellemes ünnepeket kívántunk egymásnak. Azóta nem keressük egymást.

Ő nincs is abban a helyzetben, hogy saját gondolatait, elhatározásait vigye bele a főpolgármesteri munkába. Meggyőződésem, hogy a főpolgármester nem a maga ura, főleg, amióta két MSZP-s polgármestert beszipkázott a DK.

A mögötte álló erők akarata sokkal erősebben érvényesül a sajátjánál. Most már egyszerű matematika, ami a fővárosban történik. A DK nem igazán akar ügyeket végigvinni, a 2022-es kampány miatt fontosabb, hogy ügyeket akadályozzon meg, negatív propagandát fejthessen ki.

Amit Gyurcsány Ferenc pártja nem akar, az egyszerűen nem megy át a Fővárosi Közgyűlésen, a DK nélkül Karácsony Gergelynek nincs többsége.

Tulajdonképpen a kilenc hónap alatt belengetett ígéretekből lényegében semmi sem teljesült. Az idő panaszkodással, konfrontációval telik, és kétséges, hogy ez a parlamenti kampányig jelentősen változna. Látványpolitizálás, gyűlölködés folyik, amit a Hvg.hu, a 24.hu, a Népszava – úgy tűnik – teljes erővel támogat. Nap mint nap.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.