Már nem a becsület, az emberi méltóság számít

A Médiahatóság felléphet a méltóságsértés ellen akkor is, ha a sértett nem tesz feljelentést.

Ami összeköti fórumainkat, az a párbeszéd keresése – mondta a Friedrich Ebert Alapítvány programvezetője. Kováts Eszter nem először tette egyértelművé, hogy közéletünkben egyik legnagyobb problémának az egymás mellett történő elbeszélést, a valódi diskurzus hiányát tartja. Elkerülhetetlen, hogy közösen beszéljünk politikáról, felelősségről, méltóságról, befogadásról, Európáról – írta korábbi, a Népszabadságban megjelent publicisztikájában is, melyben leszögezte: „a párbeszéd természetesen nem a saját pozíció, meggyőződés feladását jelenti; nem jelent megalkuvást. És ezt nem várhatjuk el a másiktól sem annak előfeltételeként, hogy szóba álljunk vele.” Bár nagyon eltérő álláspontok a Friedrich Ebert Alapítvány hétfői, budapesti konferenciáján nem voltak jellemzőek, de így is előremutató párbeszéd alakult ki az egyenlő méltóság és női jogok kérdésében.

A jogászok számára sem egyértelmű, hogyan lehet definiálni az emberi méltóság koncepcióját, olyan fogalomról van szó, amely megjelenik alapjogként, mégis jóval tágabb érvényű – kezdte előadását a Médiatanács tagja, Koltay András, aki azt fejtette ki lényegében: bár a polgári és büntetőjognál is keresheti valaki az igazát, így aránytalan lenne ezek mellé egy harmadik eljárást állítani, de a Médiahatóság mégis eljárhat az emberi méltóság megsértésének esetében. A cél szerinte olyan joggyakorlatot kialakítani a közösség számára, melyben ilyen méltóságsértésekkel minél kevesebbszer lehet találkozni. Ebből aztán később vita is kialakult: a közösség soraiban ülő Hammer Ferenc úgy vélte, veszélyes játék valamiféle közösséget jogbirtokosként definiálni, és a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) eljárhatna ennek közbeiktatása nélkül. Koltay viszont úgy vélte, attól még, hogy a joggyakorlat ebbe az irányba ment el, nem egy azonosíthatatlan közösséget ruháznak fel különféle jogokkal.

Koltay több esetet is felsorolt, melyekben a Médiahatóság sikeresen fel tudott lépni a méltóságsértéssel szemben: az egyik ilyen a TV2 2008-as vetélkedője, Az igazság ára volt, melyben poligráfra kötötték a játékosokat, akik aztán elbuktak, ha valamelyik kérdésre a gép szerint valótlan választ adtak. Eleve több kérdés is az ember legintimebb szféráját érintette, a botrány pedig akkor tört ki, amikor az egyik női játékos összeomlott, miután a gép azt jelezte: nem mond igazat, és fizettek már neki szexuális együttlétért. Bár persze egy kereskedelmi csatorna az ilyenekre előre gondolhat, és szerződéssel rögzítheti, hogy a játékosok belemennek a jogkorlátozásba, a Médiahatóság mégis eljárást tudott indítani és megállapítani a jogsértést. Még akkor is így történhetett, ha nem a nő kérte a vizsgálatot – miközben polgári peres ügyeknél például szükséges az érintett feljelentése. Az emberi méltóság joga viszont objektív joggá vált – jelentette ki Koltay András.

Egy másik ügy a 2011-es Szerelem a legfölsőbb szinteken volt, melyben a leírás szerint a valóságshow-szereplő Nagy Alekosz keresett magának menyasszonyt. Persze ne romantikus ismerkedési folyamatot képzeljünk el, az RTL Klub műsoráról volt szó, így válhatott a menyasszonytalálás egy fontos fázisává, hogy a nőknek nem odaillő tárgyakkal, például vekni kenyérrel, fagyott ponttyal kellett zuhanyozniuk, miközben Alekosz nézett és pontozott. Bár a hölgyek nem tettek panaszt, Koltay szerint az a műsor, amelyik ennyire semmibe veszi az emberi méltóságot, jogsértőnek mondható. A Médiatanács tagja megemlítette továbbá, amikor 2014-ben a Class FM reggeli műsorában beszélgettek a résztvevők egy gólyatábori nemi erőszakról, és Koltay szerint az elkövetett cselekmény súlyát degradálták. Bár konkrét személyiségi jogsérelem fel sem merült, hiszen nem nevesítettek áldozatot, mégis eljárt a Médiahatóság. Így tett már tavaly is az Éden Hotel esetében, amikor Stumpf Nórával erőszakoskodott benne egy férfi résztvevő, elvárva, hogy ha már egy szobában, ágyban vannak, történjen is valami. Bár a műsor feltehetően sok kézen ment keresztül, mégsem tartották a jelek szerint problémásnak, hogy egy nőt használati tárggyá fokozzanak le – mondta Koltay.

A Médiatanács tagját kérdeztük ezután azokról az esetekről is, amikor a bulvársajtó elesettebb, beteg emberekbe rúg bele, vagy kis- illetve fiatalkorúakat aláz azzal, hogy a kinézetüket becsmérli. Hasonló példákról már többször írtunk: ilyen volt, amikor az első Big Brother győztesét, Párkányi Évát alázták, mikor már pszichiátriai kezelésre is szorult, vagy mikor Gáspár Győző médiaszemélyiség 11 éves lányának, Gáspár Virágnak a testalkatát elemezték részletesen. Koltay elmondta, hogy a kérdést lehet objektív, intézményes szempontból vizsgálni, és jártak is már el korábban pszichiátriai betegekkel, gyermekekkel készült riportok esetében. Nem lehet például szerinte a házastársi erőszakot közelről látó kisgyereket odaültetni és felszólítani, hogy részletesen mesélje el a látottakat. Az elesettebb, saját jogaik érvényesítésére még nem képesek védelmére jobban oda kell figyelni Koltay szerint, aki viszont úgy látta, az általunk említett eseteket kevéssé lehet a személyiségi jogvédelmen kívül kezelni.

Az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpontjától érkező Balogh Lídia a fórumon azt emelte ki: felmerült a korábbi külföldi előadók, Šarūnas Liekis litván professzor és Zuzanna Radzik varsói PhD hallgató részéről, hogy a méltóság ahistorikus vagy esetleg univerzális fogalom, szerinte viszont mindenképp a korszerűségére kell helyezni a hangsúlyt. Peter L. Berger esszéjére hivatkozva arról beszélt:

„a becsület fogalmának szerepét a méltóság vette át”.

Balogh példákat is említett: ismertek a különféle festmények, melyek a belváros tűzfalait díszítik, a vigalmi negyedben viszont egyesek olyan festményt láttak volna szívesen, mely fokozottan sérti a női méltóságot. Ez Füttyös Gyuri történetét elevenítette fel, aki állítólag a ’60-as évek közepétől rótta a Nagykörút utcáit, és csapkodta egy összetekert újsággal a nők fenekét. A falfestményen is egy női hátsó és az újság lett volna látható, Balogh szerint mint valami kedves, vicces hagyományt elevenítették volna fel, ráadásul épp a bulinegyedben téve ezt, ahol a nők egyébként is nehezebb helyzetben vannak.

A fórumot A Város Mindenkié (AVM) képviseletében megjelent Papp Gáspár és Lakatosné Jutka zárták: utóbbi arról beszélt, hogy a társadalom és a politika szerint a hajléktalan emberekből hiányzik valami, ami másokban megvan. Mintha nem lehetnének a társadalomban egyenrangú partnerek, polgárok, politikai cselekvő emberek – tette hozzá. Kiemelte a hajléktalan nőket, akik még nehezebb helyzetben vannak, és még az utcán is erőszakkal kell szembenézniük: elmondása szerint ezért is felkérték a Nők a Nőkért Együtt az Erőszak Ellen (NANE) szervezetet, hogy tartson nekik képzéseket arról, mit lehet tenni. Lakatosné felidézett egy esetet is, amikor egy hajléktalan nőtől akarták elvenni a gyereket annak megszületése után, de aztán megjelent az AVM szövetséges tagja, Ámon Kata, és megoldotta, hogy az anya nevelhesse gyerekét. De pozitív példaként említette, hogy egy kunyhóban élő hajléktalan anya lakást szerzett, és hazaviheti az intézetből négy gyerekét.

Lakatosné a végén beszélt arról is, hogy kritizálták őket, mert felkérték az LMP társelnökét, Szél Bernadettet, hogy nyújtsa be a szabálysértési törvény módosítására vonatkozó javaslatukat a parlamentben. Az AVM emiatt nemrég blogbejegyzésben szögezte le, hogy az érdekvédelem nem pártpolitika, Lakatosné pedig elmondta: nem LMP-sek, de a párt vállalta, hogy beviszi ügyüket az Országgyűlésbe, és a zöldek azok, akik sosem fogadták el a hajléktalanság kriminalizálását.