Tíz éve, október 4-én örökre megváltozott a devecseri kistérség lakóinak élete, amikor átszakadt a Mal Zrt. X. számú zagytározójának gátja. Az erősen maró lúgáradat, ami a vörösiszapot magával sodorva Magyarország eddigi legnagyobb ipari balesetének a nevét is adta, vörösiszap-katasztrófaként vonult be a köztudatba. A vörös áradat tíz embert megölt, több százat megsebesített, több száz milliárd forintos kárt okozva. A devecseri kistérség lakói, már akik maradtak és nem menekültek el biztonságosabbnak tartott vidékekre, ma is magukban hordozzák a tragédiát – derült ki a Vörösiszap-kutatás 2020 elnevezésű projektből, amelyben a szakemberek a katasztrófa utóhatásait vizsgálták. A kutatások elsődleges eredményeiről csütörtökön online sajtótájékoztatón számolt be Bartal Anna Mária szociálpolitikus-szociológus, valamint Ferencz Zoltán szociológus-közgazdász, akik a vörösiszapömlés első, a társadalomra gyakorolt hatásainak vizsgálatát 2013-ban készítették el.
Vitályos Eszter feltette a nagy kérdést: hazai vállalkozások vagy multik?
A kormányszóvivő leszögezte, a hazai vállalkozások erősítése a magyar érdek, ezért is fontos kitölteni a nemzeti konzultációt.