Minden idők legfiatalabb dékánjával indítja új szemeszterét az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kara (ELTE BTK). Bartus Dávid dinamikus lendülettel és nagy tervekkel vág bele a kar vezetésébe, lapunknak azt mondja: hivatalba lépése nem jelent törést a kar életében, mert ő is az előző évek vezetői mentalitását szeretné követni.
– A békés és stabil átmenet különösen fontos a mostani, bizonytalansággal terhelt időszakban. Szeretnénk megtartani a hazai egyetemek közti vezető szerepünket és lehetőség szerint tovább növelni a hallgatói létszámunkat, ezért számos fejlesztést tervezünk a karon – magyarázza Bartus Dávid, kiemelve: ősztől több új képzéssel, például színháztudományi mesterképzéssel bővítik a palettát, de újdonság a mozgókép szak is, emellett számos mesterképzésüknek elindították az angol nyelvű változatát is, mivel egyre nagyobb igény mutatkozik az idegen nyelvű képzések iránt.

Nyitni a munkáltatók felé
A BTK éléről távozó Sonkoly Gábor, a történettudományi doktori iskola vezetője hozzátette: meglévő mesterképzéseik is jelentősen átalakulnak, megújulnak. – Mi az ELTE BTK-n hetven különböző nyelvet oktatunk, ennél szélesebb kínálata csak a pekingi diplomataképző intézetnek van a világon.
Nyelvszakjaink tehát az egyik fő vonzerőnket adják, mégis évről évre kihívást jelent, hogy az alapképzés után rengeteg hallgatónkat már elszívja a munkaerőpiac, és a fiatalok nem lépnek tovább a mesterszakokra. Éppen ezért most azon vagyunk, hogy a nyelvi mesterképzéseinket gyakorlatiasabbá, a munkáltatók számára is érdekesebbé, vonzóbbá tegyük.
A célunk, hogy ezek a képzések már ne csak filológiai jellegű tudást adjanak, hanem sokkal több kulturális, gazdasági ismeretet is kínáljanak az adott kulturális régiókra vonatkozóan. Hallgatóinknak így nemcsak a nyelvtanári pálya lesz elsősorban kézenfekvő, hanem kultúrdiplomaták, tolmácsok, külgazdasági kapcsolatokat építő szakemberek is lehetnek – mutat rá Sonkoly Gábor, aki szerint hatalmas tévedés, hogy az üzleti szférában ne lenne helyük a bölcsészeknek.
– Mondhatjuk azt, hogy a jövő a robotoké, de ez egyúttal azt is jelenti, hogy minden korábbinál jobban felértékelődik az értelmezés, az érvelés, az információszűrés, a kritikus gondolkodás szerepe. A bölcsészek sokat emlegetett munkanélkülisége egyébként nem létezik, ezt az előítéletet a diplomás-pályakövetési adatok egyértelműen cáfolják – hangsúlyozza.
Előnyben az írástudók
– Tény viszont – veszi át a szót Bartus Dávid –, hogy a mesterszakokon tanulók létszáma gyakorlatilag az ország valamennyi egyetemén csökken, a diákoknak viszonylag kis hányada képzeli el a jövőjét tudományos pályán, professzorként, kutatóként, egyre kevesebben jelentkeznek a doktori képzésekre is.
Szeretnénk, ha a mesterszakjaink a társadalmi hasznosulás, az alkalmazott tudományok és a vállalati kapcsolatok irányába mozdulnának el. Eddig az innováció nem elsősorban a bölcsészettudományokra volt jellemző, és mi szeretnénk ezen változtatni. Hatalmas lehetőségeket rejt például a digitális bölcsészet vagy az egyre fontosabbá váló archeogenetika. A klasszikus bölcsésztudással remekül ötvözhető a mesterséges intelligencia – fogalmazott.