Akármi áll is a háttérben, biztos, hogy a döntés nagy változást jelent majd a szervezetünk számára és befolyással lesz a mindennapi életünkre is. Néhány tanács azoknak, akik ilyen döntést fontolgatnak.
Először azt érdemes megnézni, hogy miért akarunk vegetáriánussá válni. Ez azért fontos, mert már a tervezésnél jó tudni, hogy az új életmódra való áttérés közben mennyire lesz fájó a hús hiánya.
Azért vagyok vega, mert...
Szerencsére a legtöbben önszántukból határozzák el, hogy hosszabb, vagy rövidebb időre, esetleg örökre felhagynak a húsevéssel. De a döntésüknek számos mozgatórugója lehet.
Dönthetnek például vallási okokból. A buddhizmusban nem tiltott a húsevés, viszont az erőszak, a sérülések okozása igen, ezért van, hogy nem is igen esznek húst. A hinduizmus irányzataiban nincs ilyen tanítás, ezért az indiai konyha tartalmaz húsos fogásokat is.
Vannak, akik egészségesebbnek gondolják a vegetáriánus étkezést. Az ő esetükben már jobban fennáll annak a lehetősége, hogy hiányozni fognak nekik a húsételek. Néhányan lelkiismereti okokból választják a vegetarianizmust, mert nem akarják, hogy jóllakottságuk ára egy állat élete legyen. Rájuk szintén állnak a fentiek, nekik nehezebb lesz az áttérés.
A legfontosabb, hogy ez a döntés az ember saját döntése legyen, és ne valaki más kényszerítse rá. Persze, ahol mindkét szülő vegetáriánus, ott valószínűleg a gyerek is az lesz. Máig nincs tudományos bizonyítéka annak, hogy ez árt, vagy használ-e a fejlődő szervezetnek, de az semmiképpen sem jó, ha valaki helyesnek gondolt elképzeléseit másokra is ráerőltetné.
Árthat-e a vegetáriánus étkezés az egészségnek?
A vegetáriánus étrendet sokan egészségesebbnek tartják, mint a húsosat. Annyi biztos, hogy a vegetáriánus étrend esetében általában alacsony a koleszterin, a zsír és a telített zsírsav bevitele, ami biztosan csökkenti a szív és érrendszeri betegségek kockázatát.
Hiba lenne azonban egyenlőségjelet tenni az egészséges táplálkozás és a vegetarianizmus közé. Vajjal, tejszínnel, finomított cukorral és liszttel is tudunk ártani a szervezetünknek.
Mit együnk hús helyett?
Akármelyik utat választjuk is, az új étrendünk esetében fokozottan oda kell figyelni a fehérje, a vas, a kálcium és a B12 vitamin megfelelő mennyiségű bevitelére.
A húsban lévő fehérje tartalmazza az összes fajta aminosavat, amire a szervezetnek szüksége van. A vegetáriánusoknak viszont ugyanezt több forrásból kell összeszedniük. Ez egyáltalán nem nehéz, csak tudni kell, miket fogyasszunk a teljes fehérjepaletta megszerzéséhez.
Jó fehérjeforrások a diófélék, az olajos magvak, a hüvelyesek és a gabonafélék. A bab például nagyon gazdag forrása a lizin nevű aminosavnak, ellenben kevés benne a kéntartalmú aminosav, például a cisztein. A gabonafélékkel éppen fordított a helyzet. Ha valaki tehát eszik egy tál rizst fekete babbal, akkor kiegyensúlyozott volt az aznapi fehérjebevitele.
A szója szinte teljes értékű fehérjeforrás, és a belőle készített tofut, meg egyéb húspótlókat sok vegetáriánus kedveli. Itthon azonban sokan kicsit gyanakodva tekintenek rá, mert a tengerentúlon lévő szójaföldeken túlnyomó részt genetikailag módosított fajtákat találunk. Ezekről ugyan még nem tudható, hogy ártalmasak-e, de sajnos, aki jobb félni, mint megijedni alapon tartózkodna a fogyasztásuktól, az a nálunk megvásárolható szójatermékek esetében nem mindig lehet benne biztos, honnan származik az alapanyag.
A teljes cikket IDE kattintva olvashatják!
