A nyolcadik előadásra került sor, s a Magyar Kultúra Napjának jegyében a Mozalmas művészettörténet sorozatban, és természetes, hogy egy hazai képzőművész, a 172 éve született különleges és nagyszerű festőgéniusz, Csontváry Kosztka Tivadar életéről, művészetéről beszélt a professzor. Az érdeklődésre jellemző, amire eddig nem volt példa, hogy több, mint teltház volt, a pótszékek sorát kellett előhozni, pedig sokan az előadások régi hallgatói közül nem is jöttek el, mert, mint jelezték, egy pécsi hangversenyre szólt a bérletük – tudósított a Tolna vármegyei hírportál, a Teol.hu.
Csontváry Kosztka Tivadar „furcsaságai"
Aknai Tamás vetített képekkel mutatta be a korában kevéssé elismert festő képeiben rejlő különlegességeket, az újszerű látásmódot, a részek hallatlanul aprólékos, precíz kidolgozását. Beszélt az eredetileg gyógyszerész végzettségű Kosztka Tivadar festővé válásáról, útjairól, amelyeket megörökítettek képei, említette furcsaságait, s hogy kortársai, későbbi művészek is kétségbe vonták szellemi épségét. Elmondta, hogy a századforduló után néhány évvel letette az ecsetet, hátralévő éveiben írással foglalkozott.
Életéről, művészetéről, s festményeiről, amelyek javarésze Pécsett, a nevét viselő múzeumban láthatók, még sokat lehet beszélni, ezért Aknai professzor – kérve a jelenlévők beleegyezését, s ezzel eleget téve a hangversenyre utazottak kérésének – a szabadegyetem következő előadásán, február 6-án nem csak a programban jelzett Derkovits Gyuláról, s kortársairól fog beszélni, hanem ismét felidézi Csontváry életét, művészetét.
