Újabb okos ötlet érkezett Japánból: az ország illetékesei egy füst alatt csökkentenék az ételpazarlást és a munkaerőhiány jelentette problémákat. A gazdasági, kereskedelmi és ipari minisztérium bejelentése szerint a jövő héten több vegyesboltban is megkezdődik majd az okospolcok tesztelése; ezek képesek követni a rajtuk lévő készételek lejárati idejét, és automatikusan leakciózzák a termékeket.
A tesztben szendvicsekhez, rizsgolyókhoz és kész ebédekhez hasonló árucikkek vesznek majd részt. A csomagolásukba RFID-címkéket tesznek, az okospolcok ezek alapján képesek követni a rendelkezésre álló készletet, és szükség esetén fokozatosan leárazzák a termékeket, hogy azok nagyobb arányban találjanak gazdára a lejárati dátumok elérése előtt.
Természetesen a leárazásokról a vevőknek is tudniuk kell, így a boltokban elhelyezett digitális kijelzők mellett egy Ecobuy nevű mobilappban valós időben követhetők lesznek az akciók. A minisztérium szerint ha működőképesnek bizonyul az elképzelés, akkor az nem csak az ételpazarlást csökkentheti, de a romlandó termékek kezelésével kapcsolatos emberi munkaigényt is mérsékelheti.
A teljes cikket ITT olvashatja tovább.
A kukában landol a vásárolt élelmiszer fele
Nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy az élelmiszer-pazarlás egyszerre környezetvédelmi, gazdasági és erkölcsi probléma, ezért minden fogyasztó részéről folyamatos tudatosságot igényel a visszaszorítása.
Idehaza évente több mint 600 millió adag élelmiszert pazarolunk el a háztartásokban, amely mennyiség több mint félmillió ember teljes körű éves élelmezését fedezné. A veszteség pénzben kifejezett értéke pedig több mint 170 milliárd forint, vagyis fejenként 18 ezer forintot „dobunk a kukába” az év során.
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) az idei élelmezési világnap alkalmából felhívta a figyelmet: kutatásaik alapján a feleslegessé vált ételalapanyagok felénél nem megelőzhető, hogy hulladékká váljon, ilyen például a csont, a zöldség- és gyümölcshéj, a tojáshéj, ám a másik részben termelődő hulladék egy kis odafigyeléssel elkerülhető lenne. Ezt a megelőzhető részt nevezzük élelmiszer-pazarlásnak, ami több mint 300 ezer tonnát tesz ki évente a magyar háztartásokban. A Nébih felidézi: sokat fejlődött a társadalom e területen az elmúlt években, hazánkban széles körű összefogás tapasztalható a pazarlás visszaszorítására.
Korábbi cikkünket ITT olvashatja tovább.