Hold körüli műholdak hálózatát tervezi az Európai Űrügynökség

Az Európai Unió tagállamai ezáltal könnyebben kezdeményezhetnének saját holdmissziót.

Forrás: MTI2021. 05. 21. 12:53
Hold körüli műholdak hálózatának kiépítését tervezi az Európai Űrügynökség Forrás: Flickr
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Hold körüli műholdak hálózatának kiépítését tervezi az Európai Űrügynökség (ESA), amely két vállalati konzorciumot bízott meg annak kidolgozásával, hogyan lehet telekommunikációs és navigációs szolgáltatásokat biztosítani a Holdra tartó missziók számára.

A projekt célja a Hold hatékony vizsgálata az égitest körüli műholdakból álló telekommunikációs és navigációs hálózatok segítségével – mondta Elodie Viau, az ESA telekommunikációs igazgatója.

Hold körüli műholdak hálózatának kiépítését tervezi az Európai Űrügynökség
Fotó: Flickr

Egy közös hálózat használata nemcsak megkönnyíteni a jövőbeli holdmissziókat, hanem segítségével több tér is maradna a tudományos műszerek és más rakomány számára. Ezzel költséghatékonyabbakká is válnának a missziók – közölte az ESA.

Az Európai Unió tagállamai ezáltal könnyebben kezdeményezhetnének saját holdmissziót. „Ez segít abban, hogy simább legyen az út a Mars felé tartó missziók számára” – mondta Viau.

Elindították a világ első műholdas korallzátony-figyelő rendszerét

Elindították a világ első műholdas korallzátony-figyelő rendszerét, amely élőben követi nyomon a korallok fehéredését – jelentette be az Arizonai Állami Egyetem.

Az Allen Coral Atlas program műhold alapú globális térképe, amely júliusban készül el teljesen, átfogó és példa nélküli módon képet ad a korallzátonyok változásairól, az ökoszisztémák megőrzése és a gyors reagálás szempontjából fontos információkat szolgáltatva a tudósoknak, döntéshozóknak, politikusoknak és a zátonyokat kezelő hatóságoknak, közösségeknek – írja a PhysOrg.com tudományos-ismeretterjesztő portál.

A világ korallzátonyai folyamatosan fehérednek. Az óceánok vizének melegedésével, szennyezettebbé és savasabbá válásával az egyes klímamodellek szerint 2050-re a zátonyok koralljaik akár 70-90 százalékát elveszíthetik. Eddig nem létezett olyan világszintű rendszer, amely megfigyelni képes ezeket a súlyos stresszhatás alatt álló életközösségeket.

Tovább...

 

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.