egyNotebook
Ma már a notebookok abszolút tömegcikknek számítanak, amiket kis túlzással bárki beszerezhet, hiszen a legolcsóbb vagy használt darabok már pár tízezer forintért hazavihetők. Két évtizede még más világ volt, és a laptop, ha nem is luxuscikknek, de bizony csak egy szűkebb réteg által elérhető, és emiatt kifejezetten menő, trendi terméknek számított.
Elképzelhetetlen volt, hogy egy gyerek ilyet vigyen az iskolába magával, helyette jellemzően programozók, ügyvédek, pénzügyi területen dolgozók, közgazdászok, tolmácsok, diplomaták használták, leginkább munkára. Akkoriban egy jobb modell kijelzője nagyjából 10-11 inch körül mozgott. A színes LCD-technológia már elérhető volt, de be kellett érni VGA-felbontással, hogy a hardverről már ne is beszéljünk. Az akkori idők egyik legjobb gépének számító Sony VAIO laptopban egy 850 MHz-es Pentium III-M processzor dolgozott 256 MB RAM és 32 GB-os belső adattároló társaságában. Ez a vas akkoriban egy álomnak számított, de ma olyan, mintha egy kőbaltát nézegetnénk.
Egy 2021-es csúcslaptopban már simán van 32 GB RAM, és akár egy TB tárhely. A legújabb generációs Intel vagy AMD 8 magos processzor pedig akár 3,6 Ghz-en is zakatolhat. Ráadásul az integrált grafikus kártya sem hiányzik, aminek köszönhetően akár a legjobb grafikájú játékok vagy akár 3D tervezőprogramok futtatása is lehetséges. A képernyő mérete elérheti a 17 inchet, a felbontás pedig a 4K-t, azaz a kijelző már akár 3840×2160 képpont megjelenítésére is képes lehet, természetesen LED-háttérvilágítással, gigantikus fényerő és HDR-támogatás mellett. Az üzemidő viszont nagyjából maradt ugyanannyi, mert bár az akkumulátorok fejlődtek, ám a jobb hardver és képernyő egyszerűen zabálja az energiát.
Érdekes, hogy az összegek nem változtak, tehát ugyanannyiba kerülnek papíron ma a csúcsgépek, mint két évtizede, csak hát azóta némi infláció azért történt. Tehát a régi eszközök relatíve lényegesen drágábbak voltak, mint modern, mai társaik.
A teljes cikket ITT olvashatja tovább.
Borítókép: YouTube
