A digitális jegybankpénzek vethetnek véget a kriptóknak?

Az indiai jegybank szerint igen, de egyelőre az sem világos, hogy mit is jelent a fogalom – írja a vg.hu.

Az indiai jegybank szerint annak a veszélye is fennáll, hogy a kriptók terjedése az indiai gazdaság dollarizálódásával járhat. Ez a veszély a Magyar Nemzeti Bank (MNB) DJBP-ket vizsgáló tanulmánykötetében is felvetődik. Nevével ellentétben a dollarizáció nem feltétlenül kötődik a dollárhoz – bár kétségkívül globális tartalékvalutaként gyakran valóban az amerikai dollár lép a helyi fizetőeszköz helyébe –, elég, ha a Montenegróban használt euróra gondolunk.

A jegybankok jegybankjának is nevezett Nemzetközi Fizetések Bankja (BIS) ugyanakkor elismeri, hogy a DJBP jelenleg nem jól definiált, így az sem biztos, hogy a világszerte annak bevezetését vizsgáló központi bankok ugyanazt értik-e a fogalmon, ám mindenképpen 

különbözik a kereskedelmi bankok és az államkincstár által a jegybanknál vezetett tartalék és elszámolási számláktól, melyek egyébként már ma is digitálisak.

Ennek ellenére a jegybankok több mint 85 százalékát foglalkoztatja a DJBP-k bevezetésének gondolata a BIS kutatása alapján, bár a legtöbb projekt még elméleti fázisban van, vagy csupán pilot programként fut. Noha a DJBP-k kétségkívül járhatnak előnyökkel, sokszor ezek hangsúlyosabbak a kevésbé fejlett, sok alulbankolt polgárral rendelkező országokban, a veszélyek sem jelentéktelenek.

Bár a DJBP-kről szóló beszédet valóban a bitcoin és a kriptók indították el, nem valószínű, hogy a blokkláncon fognak majd alapulni, lévén a decentralizáció eleve nem szempont a központi kibocsátás miatt. Tekintve, hogy elszámolási egységként és fizetésekre a kriptókat nem  használják sokan, a DJBP-k az indiai központi bank állításával szemben nem valószínű, hogy ezeket váltanák ki. Azonban 

ha a lakosság is nyithat a központi bankoknál számlát, az a kereskedelmi bankokra hátrányosan hathat, 

a készpénz visszaszorulásával pedig ezen eszközök tovább növelhetik az állam rendelkezésére álló információkat. Noha ez segíthet a bűnözés elleni harcban, cserébe totálisan megfigyelhető lehet minden tranzakciónk, és persze a kibocsátó jegybanknak az adatbiztonsági és adatkezelési kérdéseket kiemelten kell majd kezelnie.

Kuti Zsoltot, az MNB monetáris politikáért felelős ügyvezető igazgatója a Portfóliónak elmondta, hogy a DJBP-k bevezetéséhez a jogszabályi háttérnek is változnia kell, és a jegybank partnerként tekint a kereskedelmi bankokra ezek fejlesztése során, az új fizetőeszköz nem kívánja kirántani a talajt a bankrendszer lába alól. Kuti beszélt az MNB generációs alapon indított pilot-projektjéről is, a Digitális Diákszéfről, mely segítségével a jegybank valódi tapasztalatokat szerezhet egy digitális jegybankpénz felépítéséről, fejlesztéséről, működtetéséről, miközben akár kipróbálhat új technológiákat is.

A jegybank számára a DJBP-k azért is érdekesek lehetnek, mert a pénzügyi infrastruktúra fejlesztése mellett a monetáris politikát is segíthetik, például a központi bankok által a lakosság részére is megnyitott betéti számlákra vonatkozó kamatok és későbbi hiteltermékek felgyorsíthatják a transzmissziós mechanizmust.

Azonban ezen eszközök bevezetésének a fokozatosságra kell épülnie Kuti szerint, ami akkor kaphat nagyobb hangsúlyt, ha sikerül fordulatot elérni az infláció területén.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: Pixabay)