Felépült a Mennyei Palota, a hatalmas kínai űrállomás

Összeszerelése tizenegy küldetést igényelt, mérete a Mir egykori orosz-szovjet állomáshoz hasonló.

Forrás: FEOL2022. 11. 03. 19:31
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Feltették az i-re a pontot: hétfőn felküldték az utolsó modult egy Hosszú Menetelés 5B rakétával a kínai Vencsang trópusi szigetén található űrközpontból – írja a Fejér megyei hírportál, a feol.hu.

Az utolsó modul, a Mengtian – azaz az Égbolt Álma –  egy központi egységgel és labormodullal együtt alkotja a Tiangong (Mennyei Palota) űrállomást. 

A Mengtian a Tianhe központi modullal és a Wentian labormodullal együtt adja ki az űrállomás jellegzetes, T-alakú konfigurációját. Összeszerelése tizenegy küldetést igényelt, mérete a Mir egykori orosz-szovjet állomáshoz hasonló.

A Tiangong legalább tíz évig marad alacsony, 400-450 kilométeres Föld feletti pályán, azzal a céllal, hogy hosszú távú emberi jelenlétet biztosítson az űrben.

Ez a lépés Kína több mint egy évtizedes erőfeszítéseit koronázta meg, az állomás felépülése azt jelzi, hogy

Kína immáron egyenrangú szereplő az űrben az Egyesült Államokkal, Oroszországgal és Európával 

– mondta Chen Lan független kínai űrelemző az AFP-nek.

„Mindig jó látni, hogy új játékosok jönnek” – fogalmazott. „A verseny felgyorsítja az innovációt.”

A Tiangong űrállomás az egyik koronaékszer Peking eurómilliárdokkal finanszírozott űrprogramjában, melynek keretében már robotjárműveket is küldtek a Marsra és a Holdra.

Kína versenyt futott, hogy utolérje az űrhajós nagyhatalmakat, az Egyesült Államokat és Oroszországot. 

2011-ben kizárták a Nemzetközi Űrállomásról (ISS), mert Washington megtiltotta a NASA-nak, hogy együttműködjön Pekinggel. 

Az űrállomásukon jelenleg három tajkonauta (az űrhajós az amerikai terminológiában asztronauta, az oroszban kozmonauta, a kínaiban tajkonauta), köztük egy női űrhajós tartózkodik.

Az első kínai űrhajósokat 2003-ban küldték az űrbe, s úgy tervezik, 2030-ban már a Holdra szállnak emberes küldetésben.

A Mennyei Palotában jelenleg tartózkodó Chen Dong, Cai Xuzhe és Liu Yang még június elején érkezett meg hat hónapos tartózkodásra a fedélzeten. Ők fejezik be az állomás összeszerelését, űrsétákat és kísérleteket hajtanak végre.

 

A teljes cikket ITT olvashatja tovább.
Borítókép: A kínai leendő állandó űrállomás főmoduljának fellövése  (Fotó: MTI/EPA/Matjaz Tancic)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.