Metaverzum és web3 a lisszaboni Web Summiton

Ismét összegyűlt Lisszabonban a tech világ krémje, hogy megvitassák amilyen világban élünk néhány év múlva.

Ismét összegyűlt Lisszabonban a tech világ krémje, hogy megvitassák amilyen világban élünk néhány év múlva. A több mint hetvenezer résztvevő azonban messze nemcsak pozitívumokkal találkozott, hanem szembesült a mesterséges intelligencia, a web3, a metaverzum és a kriptovaluták veszélyeivel is olyan résztvevők tolmácsolásában, mint Noam Chomsky vagy Naomi Gleit.

Összesen 71 033 résztvevő utazott 160 országból az idén Lisszabonba, köztük 2630 startup és cég, 1120 befektető és 1040 előadó. 

A techvilág Glastonburyjének is nevezett Web Summit minden idők legnagyobb területi kiterjedését érte el, így húsz percbe is telhetett, mire a látogató eljutott az Altice Arenából az ötödik pavilon utolsó színpadáig.

Az esemény egy napot kivéve napsütésesen telt, ami még inkább elhitette a közkeletű mondást, hogy Portugália az Európai Unió Kaliforniája. Az eredetileg ír kezdeményezésúént indult konferenciának jelenleg 2028-ig van Lisszabonnal szerződése, de Paddy Cosgrave alapító szerint már most túllépték a hely befogadókészségét, így először a lisszaboni rendezés óta számos, városszerte megrendezett kísérőeseményre is hivatalosak lehettek a résztvevők.

A konferencia minden évben néhány jellemző trend köré szerveződik. Az elmúlt években volt már szó automatizálódásról az autóiparban, robotikáról, okosvárosokról és a kiberbiztonságról. Tavaly Frances Haugen, a Facebook viselt dolgairól tanúskodó korábbi alkalmazott megjelenése a szivárogtatókat helyezte fókuszba. 

Idén ezt a vonalat Marc McGann képviselte, aki az Uber problémáiról beszélt, illetve, hogy a kormányok igencsak vesztésre állnak a nagy techcégekkel szemben. Ám míg tavaly szinte minden panelbeszélgetésen előkerültek a szivárogtatók, most ez ugyanolyan mellékes témává szelídült, mint mikor a Omid Scobie, a Yahoo tudósítója beszélt a brit királyi család egyre kevésbé való megközelíthetőségéről, amiről az udvar profi médiagépezete gondoskodik.

Metaverzum lehetséges típusai

Az idei hívószavak egyértelműen a metaverzum, a web3 és a kriptovaluták voltak. Naomi Gleit, a Meta termékmenedzsere szerint a legnagyobb kérdés, hogy a metaverzum pontosan milyen szerepet fog játszani az emberek életében tíz-tizenöt év múlva, mivel körülbelül addigra lehet reális az a technikai fejlettség, ami a metaverzumhoz szükséges. 

Ugyanakkor elismerte, hogy ha tizenhét éve, mióta cégnél dolgozik, meg akarta volna jósolni, hogy miről gondolkozik majd 2022-ben, valószínűleg tévedett volna, így Gleit tulajdonképpen maga tette kérdőjelessé a Facebook metaverzum koncepcióját, amelyben pedig vannak érdekes elképzelések. Nemrég forgattak például egy olyan természetfilmet, amelyben David Attenborogh-val sétálhat a Royal Botanical Gardenben a virtuális valóságba belépő felhasználó, ráadásul nem egyedül, hanem teljes családjával. Gleit továbbá a metaverzum orvosi felhasználsának előnyeit is méltatta, mivel kiterjesztett valóság lehetővé teszi, hogy az orvos a szeme előtt látott CT-felvételeket is figyelje, sőt rávetítse az éppen operált szervekre és szövetekre.

Több panelbeszélgetésen azonban elhangzott, hogy a metaverzum valójában nem a virtuális, a kiterjesztett vagy a kevert valóságról szól.

 John Acunto, az Infinite Reality vezetője szerint nem szabad, hogy a metaverzum egyszerűen „bábuk” összessége legyen, hanem az emberek számára új virtuális tereket kell teremteni, amelyet ők például az esportban látnak megvalósíthatónak, így a metaverzum tulajdonképpen egy kommunikációs eszközzé válik, hasonlóvá ahhoz, amit az emberek világszerte tapasztaltak a Covid okozta bezártság idején.

– A legtöbb meghatározás a virtualitást emeli ki a metaverzum kapcsán, a valóság azonban, hogy a mélyebb közösségi menedzsment lesz a lényeg. Hiszen akkor érdemes átlépni a web2-ből a web3-ba, ha megvan a varázslatfaktor, amelyet egyszerre több ember is megtapasztalhat. Régóta tudjuk, hogy amit a szem lát és a fül hall, azt az agy elhiszi. Ez kiváló lehetőség a például a luxuscégek számára, hogy potom összegért bemutassák az egyébként sokak számára elérhetetlen termékeket – magyarázza Raffa Zsófia európai régiós marketingmenedzser.

Második élet, mint pszichológiai szükséglet

A kutatások régóta figyelmeztetnek, hogy az interneten a felhasználóra zúduló információtömeg pszichés problémákat okoz. Erre születnek megoldásul a lassulási mozgalmak vagy a digitális detoxikálás, ám a legtöbbeknél azonban ez legfeljebb ideiglenes működik. A másik jelenleg ajánlat megoldás a metaverzum, ahol annyiféle élete és személyisége lehet az embernek, amennyit csak szeretne, ezáltal nem érzi úgy, hogy kimaradna bármiből.

Egyre kényelmesebb világban élünk, viszont komoly elvárásokkal találkozunk, az egónknak pedig szüksége van dicséretre. Ezt a legegyszerűbben a második életekben szerezhetjük meg

 – teszi hozzá a szakértő.

Nem véletlen, hogy Marc Carrel-Billard, az Accenture igazgatója, Kerry Murphy, a The Fabricant és Timur Khabirov, a Prequel alapítója is kiemelte, hogy „a metaverzum már itt van”. Carrel-Billard az informatikai szolgáltatásokra szakosodott Accenture vezetőjeként kiemelte, a virtualitás mennyire megváltoztatta az üzleti modelleket. Khabirov a Z generáció kedvenc fotóalkalmazását felügyelve tudja, hogy a fiatalok sokszor a megosztásokon és a filterezésen keresztül fejezik ki magukat. 

Murphy ezt továbbfejlesztve úgy véli, a digitális divat (online térben vett digitális divattermékek) legalább olyan fontos lesz a személyiség meghatározásában, mint ma a megfogható szövetek.

Kriptovalutával fogunk fizetni a web3-ban

Mindehhez elengedhetetlen a kriptovaluták használata. Jelenleg Stani Kulechov, az Aave alapítója szerint a korai felhasználók korát éljük, akik ugyanakkor „kriptobennszülöttek” és lelkesen használnak bármilyen technológiát, amihez kriptovalutákon keresztül lehet hozzáférni. Ha sikerül legyőzni az elmúlt években a hekkertámadások nyomán a kriptovalutákhoz fűzött negatív előítéleteket, akkor indulhat meg igazán a web3-ra való áttérés. 

A fogalom az internet új korszakát ígéri, amelyben a decentralizáltságé a főszerep, és így az irányítás visszakerülhet a webet ma uraló központosított vállalatoktól a felhasználókhoz. Azonban – akárcsak a metaverzum esetén – itt sincs egységes, bevett definíció. 

A decentralizáltság mellett az emberek közti érték vagy pénz átutalást szokás kiemelni, amelyben a kriptovalutáknak elsődleges szerepe lesz. Erre már Meta is tesz kísérleteket, mivel például az Instagramon és a Facebookon lehet megfelelő szabályok szerint NFT-re szert tenni. Továbbá a Siemens vagy a The Fabricant is speciális NFT játékokkal várta a Web Summit résztvevőit.

A legtöbben az előadások mellett éppen a hasonló egyedülálló lehetőségek miatt érkeztek. A startupok legtöbbször saját zsebből fizetik a megjelenést, de Portugália például épp az idén jelentett be kilencvenmilliós támogatási összeget háromezer startup számára. Paddy Cosgrave ugyanakkor nem győzi hangsúlyozni, hogy „attól, hogy valaki jegyet vesz a Web Summitra, még egyáltalán nem biztos, hogy ő lesz a következő Mark Zuckerberg”.

A hasonló negatív gondolatok a záróeseményen sem maradtak el. Ott Noam Chomsky nyelvész beszélt a mesterséges intelligencia veszélyeiről, hiszen az nem tudja megkülönböztetni a valóságot a kreált világtól, így a tudomány eredményei is veszélybe kerülhetnek. 

Gary Marcus, a New York-i Egyetem mesterséges intelligencia kutatója úgy válaszolt, hogy a mesterséges intelligencia fejlesztése most nem arra megy, amerre eredetileg az emberiség akarta, és ez komoly veszélyt jelenthet a demokráciára. Marcelo Rebelo de Sousa, Portugália miniszterelnöke nem hagyhatta, hogy depressziós végszóval érjen véget a konferencia, így rocksztárhoz méltó fogadtatását a közönség lelkesítésére használta fel, mondván, hogy 2023-ban mennyivel több feladat és pozitív eredmény vár majd mindannyiunkra, hiszen jobban kell figyelnünk fenntarthatóságra, a digitális változás sikerességére, illetve az ukrán béke megteremtésére.

Borítókép: Metaverzum és web3 a lisszaboni Web Summiton (Forrás: Flickr)