A digitalizálódott világ szó szerint „újrahuzalozza” a digitális generációk agyát.
Az írott-olvasott szöveg elemzése háttérbe szorul, a képi és audiovizuális tartalmak felértékelődnek, az elemző olvasást felváltja az információkereső olvasás.
Az elmélyült elemzésnél fontosabbá válik a gyors, problémaközpontú gondolkodás, a stratégiaalkotás helyett pedig a(z) (meg)érzéseken alapuló kockázatvállalás kerül előtérbe.
Mindezen változásokból sokszor a felnőttek és a pedagógusok csak annyit érzékelnek, hogy a diákok nem motiváltak eléggé a tanulásra. Elsőként az üzleti világ reagált a fiatalok változó viselkedésére, de szerencsére egyre több iskola is felismeri, hogy a digitális generációk oktatásához, tanulási motivációik fokozásához új szemléletre, egyben új oktatási tartalmakra van szükség.
Mivel és hogyan motiválható a tanulásra a Z és Alfa generációs diák?
Daniel H. Pink modern motiváció elmélete szerint az emberiség történelmének kezdetekor a túlélés mint motiváció bőven elég volt az egyén és a faj fennmaradásához. Ahogy a társadalmak egyre összetettebbé váltak, szükség volt egy új rendszerre. Az úgynevezett Motiváció 2.0, azaz a jutalmak és büntetések „operációs rendszere” évezredeken keresztül és rendkívül mélyen beivódott a legtöbb kultúrába. Egyre több kutatás mutat azonban rá, hogy a külső motiváció helyett érdemes a belső meggyőződésre, a mindenkiben megbúvó belső motiváció kiaknázására helyezni a hangsúlyt.
A digitális generációk nagyon gyorsan hozzájutnak az információhoz, már készen kaptak olyan javakat, amelyekért az előző generációk küzdöttek. Nem küzdeni akarnak, hanem boldogan élni. A tanárnak így a belső motivációt kell életre keltenie, s nemcsak a jutalmak és büntetés rendszerében gondolkodnia. Ebben a helyzetben hatékony megoldás lehet a tanulás élménnyé alakítása, a tanulás egyes elemeinek szórakoztató játékká formálása, az edutainment.
A legjobb eredmények a játékosítás során azokban az esetekben mutatkoznak, amikor az azonnali visszajelzések mellett – egy jól körülhatárolt cél érdekében – folyamatos tanulási erőfeszítésre van szükség. A játékosítás a motiváció szinten tartásával éppen ezt a folyamatosságot tudja erősíteni, így a diákok az élethosszig tartó tanulásra is könnyebben rávehetőek. Nincs olyan módszer, amely minden diáknak megfelel, de a játékos eszközök alkalmazása a digitális generáció jelentős részét emeli át a passzív unalomból a konstruktív aktivitásba és segíti teljesítménye javításában.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!