Hogyan változtatható a tehetetlenség sikerorientált hozzáállásra?

Úgy érzi, másoknak mindig sokkal könnyebb dolguk van, míg ön állandóan csak küzd?

Úgy érzi, másoknak mindig sokkal könnyebb dolguk van, és míg ön állandóan csak küzd, a sikerorientált emberek pedig látszólag könnyedén valósítják meg minden céljukat?

Sikerorientáltság és kudarckerülés

Léteznek emberek, akiket nehéz folyamatoknál is az motivál, hogy elérjék a kitűzött célt, minden probléma csak fokozza az erőfeszítéseiket, és nem érzik soha, hogy szeretnék feladni. Őket nevezzük sikerorientált személyiségeknek, akik kritikus szituációkban is optimistán gondolkodva haladnak előre, nem szoronganak feleslegesen az esetleges kudarc miatt, és ha meg is torpannak, az inkább az erőgyűjtés időszaka, mintsem a lemondásé. A sikerorientált emberek nem bánják, hogy erőfeszítéseket kell tenniük, de a legfontosabb számukra a siker. Munkahelyi környezetben ők azok, akik olyan feladatokat vállalnak, amelyekben – erőfeszítések árán ugyan, de – látható siker rejlik.

A kudarckerülő emberek mintha mindennek az ellenkezőjét tennék. Mindent szorongva csinálnak, egyetlen fő motiváció létezik számukra, és ez a nagy bukás, a kudarc elkerülése. Ők azok, akik viszonylag hamar feladják, nem mozgósítanak valódi erőfeszítéseket, mert képtelenek hinni önmagukban. Ez az attitűd láthatóan a negatív énkép és önértékelés következménye, ami azt jelenti, hogy hihetetlennek látszik számukra bármilyen siker elérése. Nagyon sokan élnek ilyen érzelmi állapotban. És nem nehéz meglátnunk: ilyenkor az a legnagyobb baj, hogy az élet örömtelen folyamattá válik, a „túlélés” a fő megoldó képlet. Annak ellenére, hogy a karaktervonásaink nagy része tudattalan érzelmi mechanizmusok által vezérelt, mégis lehetséges a változtatás.

Ehhez azonban szemléletváltásra is szükség van, és bátorságra, mellyel új alapokra lehet helyezni sok mindent.

A tanult tehetetlenség

Kurt Seligman professzor volt az, aki felfedezte a tanult tehetetlenséget. Híres kísérletében bebizonyította, hogy ha bolhákat rakunk egy dobozba, azok igyekeznek azonnal menekülni a helyzetből. Azonban mikor üveglappal lefedték a doboz tetejét, akkor feladták egy idő után, és nem próbáltak már kiugrálni. Mindez azt bizonyította, hogy a megoldhatatlannak látszó helyzetekben a harc után a feladás következik, vagyis lezajlik egy tanulási folyamat: a „nincs értelme” végeredménnyel. Ez az emberek életében sincs másként. Akinek sok a kudarc az életében, és állandóan azt éli át, hogy nem tud változtatni a helyzetén, nincsenek eszközei, sem stratégiái a változtatáshoz, egy idő után feladja. Vagyis megadja magát a helyzetnek, történjen, aminek történnie kell.

A sikerélmény tehát nagyon fontos feltétele annak az érzelmi folyamatnak, amelyben képesek vagyunk önmagunknak elhinni, hogy mégis lehet változtatni.

Nehezebb a helyzet, ha a folyamatos stressz érzését valójában önbizalomhiány és önértékelési problémák tartják fenn, amelyek következtében az illető nehezen mozog emberek között vagy bizonytalan a céljai elérésében.

A teljes cikket ITT olvashatja tovább.

Hatással vannak-e az évszakváltások a párkapcsolatokra?

Fontos, hogy felismerjük, milyen módon tudjuk kezelni a stresszt, oldani a saját feszültségünket.

Sokan úgy vélik, a tavasz a szerelmesek évszaka, télen pedig inkább begubóznak az emberek, azonban Lindák Linda párkapcsolati tanácsadó szerint az évszakváltások hatásai csak sztereotípiák.

Korábbi cikkünket ITT olvashatja tovább.