Tudományos kutatások sora bizonyítja, hogy a rendszeres sport gyógyír, az aktív életmód milyen nagyszerű hatással van a szervezetünkre - írja a diétaésfitnesz.hu cikke.
– Hangulatzavarok, depresszió, lelki traumák esetén kifejezetten lélekgyógyító a mozgás. Összehasonlító vizsgálatok kimutatták, hogy heti háromszor 30 perc séta, azaz 1,5 óra mozgás már mérhetően hangulatjavító hatású – mondja Kiss-Nemes Veronika sportszakpszichológus a Diéta és Fitnesznek.
ANTIDEPRESSZÁNSOK HELYETT
A testmozgás sok tekintetben – főként a mellékhatások szempontjából – előnyösebb, mint a hangulatjavító gyógyszerek szedése. Ezt egy depressziós betegek bevonásával végzett vizsgálat is bizonyítja. A résztvevők egyik csoportjának tagjai, amellett, hogy valamilyen mozgást végeztek gyógyír gyanánt, gyógyszert is szedtek. A másik csoportba tartozók viszont csak mozogtak. A kutatók meglepő eredményre jutottak: azok voltak pszichésen rosszabb állapotban, akik gyógyszert szedtek.
– Az antidepresszánsok dopamin- és szerotoninpótlók. Hangulatzavarok esetén ezekből a hormonokból termelődik kevesebb a szervezetben. A sport, a mozgás pedig éppen e hormonok mennyiségét növeli, ráadásul „boldogsághormont”, azaz endorfint is termel, amely az általános jó hangulatért és a stresszoldásért felel – magyarázza a pszichológus.
LÉLEKROMBOLÓ MOZGÁSHIÁNY
Nyakunkon a téli depresszió. Nincs elég napfény, a hideg miatt kevesebbet mozgunk, ezért hajlamosabbak vagyunk arra, hogy rossz hangulatba kerüljünk. Megelőzésképpen érdemes gyakrabban mozogni, például sétálni vagy legalább otthon végezni néhány tornagyakorlatot.
Sajnos már kijelenthetjük, hogy a depresszió a modern kor betegsége, ennek részben a mozgáshiány az oka.
Száz évvel ezelőtt sokkal többet kellett mozogniuk az embereknek ahhoz, hogy legyen ennivalójuk, vizük, vagy tudjanak fűteni, így körülbelül négy órát töltöttek naponta aktívan, mozgással. Ehhez képest ma az emberek többsége általában napi nyolc órát ül a munkahelyén vagy az iskolában, és ehhez jön még hozzá az utazás, az otthoni tévézés, számítógépezés, tabletezés – ami összesen 13–16 óra ülést is jelenthet. Nem csoda, ha nő a hangulatbetegségekben szenvedők száma. A szakemberek szerint, ha továbbra is így élünk, akkor néhány év múlva négyből egy fiatal, illetve minden második felnőtt ember depressziós lesz.
BRINGÁZÁSSAL A TANULÁSI ZAVAROK ELLEN
Manapság sokkal több a figyelemzavaros, illetve koordinációs problémákkal küzdő gyerek, mint korábban. Az ok a digitalizációban keresendő, pontosabban abban, hogy hagyjuk a gyerekeket a különféle kütyük rabjává válni. Ha leültetjük őket valamilyen „digitális bébiszitter” elé, akár órákig is képesek bámulni a képeket.
Ezért nekünk, felnőtteknek kell ésszerű határt szabnunk a kütyühasználatot illetően!
– Az idegrendszer éréséhez elengedhetetlen, hogy eleget játszhassanak, szabadon mozoghassanak a természetben. A kerékpározás például segíthet megelőzni a különféle tanulási zavarokat. Sajnos mostanában sok gyerek nő fel úgy, hogy nem tud biciklizni, mert a szülőknek nem jutott idejük arra, hogy megtanítsák rá – állapítja meg Kiss-Nemes Veronika. – Ennek valószínűleg az az oka, hogy sok szülő ahelyett, hogy mozogna, és ezzel jó példát mutatna, folyton a telefonját böngészi.
