Igazságok, mítoszok és tévhitek az alvással kapcsolatban

Életünk jelentős részét alvással töltjük, így nem csoda, hogy gyakorlatilag mindenkinek van véleménye erről, ha szóba kerül a téma. A Diéta és Fitnesz magazin összegyűjtötte a leginkább elterjedt gondolatokat az alvásról, valamint az alvászavarokról, és utánajárt, mennyi az igazság bennük.

Forrás: dietaesfitnesz.hu - mediaworks2020. 12. 27. 19:42
null
Fiatal korban több alvásra van szükségünk Fotó: Leif Harboe Forrás: flickr.com
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az alábbiakban a Diéta és Fitnesz magazin által az alvással kapcsolatban összegyűjtött leggyakoribb gondolatokat olvashatják, kiderül, melyik valóságos és igaz, és melyik a tévhit.

A KRÓNIKUS BETEGSÉGEK – MINT A CUKORBETEGSÉG, A MAGAS VÉRNYOMÁS VAGY A DEPRESSZIÓ – NINCSENEK KAPCSOLATBAN AZ ALVÁS MENNYISÉGÉVEL ÉS MINŐSÉGÉVEL

Hamis

Egyre több tudományos vizsgálat mutat rá az elégtelen, rossz minőségű alvás és e betegségek kialakulásának összefüggéseire. Bizonyított, hogy az alváshiány diabéteszt megelőző állapothoz vezethet.

A szervezet reakciója az alvásmegvonásra hasonlít az inzulinrezisztenciához, mely a cukorbetegség előszobája.

Az inzulin feladata, hogy segítse a szervezet glükózfelhasználását, hogy energiát nyerjen. Inzulinrezisztencia esetén a sejtek nem hatékonyan használják fel a hormont, ami magas vércukorszintet eredményez. Ezen túlmenően az elégtelen alvás befolyásolja a növekedési hormonok termelődését is, amelyek felelősek lehetnek az elhízásért.

AZ IDŐSEBBEKNEK KEVESEBB ALVÁSRA VAN SZÜKSÉGÜK

Hamis

Alvásszakértők szerint egy felnőttnek átlagosan 7–9 óra alvásra van szüksége ahhoz, hogy a szervezete működése zavartalan legyen.

Az alvási szokások az életkor előrehaladtával változnak, de az alvásmennyiség – a közhiedelemmel ellentétben – nem feltétlenül változik.

Az idősebbek általában korábban térnek nyugovóra, mint a fiatal felnőttek, gyakrabban is ébrednek fel éjszaka, de az alvási szükségletük ettől még nem kevesebb.

A HORKOLÁS GYAKORI PROBLÉMA, AMELY KÁROSÍTHATJA AZ EGÉSZSÉGET

Igaz

A horkolás utalhat alvási apnoéra, amely szoros kapcsolatban állhat például a szív- és cukorbetegséggel.

Az alvási apnoe egy potenciálisan súlyos alvászavar, melynek során a légzés alvás közben időről időre abbamarad, majd újra elindul.

Az alvási apnoéban szenvedők – a horkolás mellett – reggel fáradtan ébrednek, és többségüknél a nappali aluszékonyság is jelzi a bajt.

AZ ELEGENDŐ ALVÁSMENNYISÉG ELÉRÉSÉHEZ „CSALHATUNK”

Hamis

A legtöbb ember hét közben nem alszik annyit, amennyire szüksége lenne, ezért hétvégén igyekszik bepótolni a lemaradást.

Úgy tűnhet, így nagyjából helyreáll az egyensúly, de figyelembe véve az egészségügyi szempontokat, sokkal jobb lenne, ha a szükséges alvásmennyiség egyenletesen oszlana el.

Ráadásul az életkörülmények miatt az alvás minősége is kérdéses a legtöbb embernél.

A KAMASZOKNAK TÖBBET KELL ALUDNIUK, MINT A FELNŐTTEKNEK

Igaz

Fiatal korban több alvásra van szükségünk (a kép illusztráció)
Fotó: flickr.com

Kamaszkorban a hormonháztartás felborul, számos változás zajlik a testben. Ezek a folyamatok „kikövetelik” maguknak a pihenést.

A tinédzsereknek minimum 9 óra alvásra van szükségük.

Sajátos életmódjuknak, ritmusuknak köszönhetően egy átlagos kamasz éjfél körül fekszik le, ami azt jelenti, hogy hétköznapokon alig 6 órát alszik.

AKI NEHEZEN ALSZIK EL, ÁLMATLANSÁGBAN SZENVED

Hamis

Az álmatlanság lényege, hogy az alvás nem felel meg alapvető funkciójának, azaz a szellemi-fizikai készenléti állapot megújulása nem történik meg; a folyamata megzavart, tartalma rövid, és napközbeni fáradtsággal, a teljesítőképesség csökkenésével jár.

Tehát, ha valaki nehezen alszik el, az még nem jelenti azt, hogy álmatlanságban szenved.

NAPKÖZBEN CSAK AZ ALUSZÉKONY, AKI NEM ALSZIK ÉJSZAKA RENDESEN

Hamis

Kétségtelen, hogy a napközbeni aluszékonyság azoknál gyakoribb, akik éjszaka nem pihenik ki magukat, ám előfordulhat, hogy egy átdurmolt éjszaka után is hiányzik a délutáni szundi.

Ennek oka lehet mögöttes betegség vagy alvási rendellenesség, mint például a narkolepszia vagy az alvási apnoe.

De a környezeti tényezők is okozhatnak álmosságérzetet fényes nappal: a szoba hőmérséklete, az elfogyasztott ételek, unalom stb.

A cikk eredeti változata IDE kattintva érhető el.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.