Mű vagy nem mű? Mindent a feldolgozott élelmiszerekről

Aki eddig azt hitte, hogy csak a csipsz, a mirelit pizza és az évekig elálló kétszersült tartozik a feldolgozott élelmiszerek közé, gondolja át újra! A feldolgozott élelmiszerekről fontos tudni, hogy attól, hogy valami feldolgozott, még lehet egészséges, de azért nem árt figyelni, mivel táplálod a tested.

Forrás: Pexels

Ha a feldolgozott élelmiszerekről van szó, a legtöbbünk fejében a sós rágcsálnivalók, félkész ételek, édességek, különböző szószok jelennek meg. De gondoltad volna, hogy idetartozik a füstölt lazac, a savanyú káposzta, a szárított paradicsom és a mazsola is? Feldolgozással évezredek óta tartósít az emberiség, az utóbbi évszázadban azonban megjelentek az egészségre kifejezetten káros eljárások, ételek, alapanyagok is. A feldolgozott élelmiszerek világában Bihariné Erdei Evelin dietetikus és a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) segít eligazodni – írja a diétaésfitnesz.hu.

Fotó: Pexels

ATTÓL MÉG, HOGY FELDOLGOZOTT, NEM BIZTOS, HOGY EGÉSZSÉGTELEN!

Kezdetnek érdemes visszagondolni egészen az őskorig: hűtő, mélyhűtő hiányában őseink nagy gondban lettek volna, ha nem kezdik el füstöléssel, fermentálással, sózással, vagy éppen szárítással tartósítani az élelmiszereket. Ezzel nemcsak azt biztosították be, hogy a vadászott, gyűjtögetett alapanyagok még a beszerzés utáni napokban, hetekben, vagy akár hónapokban is fogyaszthatók legyenek, de így a megbetegedéseket is ki tudták védeni. Bizonyos nyersanyagok ugyanis feldolgozatlanul egyáltalán nem vagy nem biztonságosan fogyaszthatók az ember számára.

– Nem mindegy azonban, hogy mennyire feldolgozott egy élelmiszer, illetve hogy a feldolgozása során milyen mértékben és irányban változik meg a késztermék energia- és tápértéke – mutat rá Bihariné Erdei Evelin dietetikus.

Feldolgozott élelmiszernek számít többek között az érlelt, pácolt, szárított, extrudált élelmiszer is. Tehát feldolgozott élelmiszerekről beszélünk a sajtok, a szárított, aszalt gyümölcsök vagy az extrudáltgabona-készítmények esetében is.

„Gyakorlatilag minden élelmiszerünk, ami nem nyers vagy fagyasztott, feldolgozott élelmiszernek számít, az otthon megfőzött ebéd is. Ezért alapvetően az a tény, hogy valami feldolgozott, nem jelenti azt, hogy »egészségtelen« is”

– írja a Néhib.

FOGALOMHATÁROZÓ

A FELDOLGOZÁSRÓL

Az eredeti terméket lényegesen megváltoztató bármely tevékenység, beleértve a melegítést, füstölést, pácolást, érlelést, szárítást, marinírozást, kivonást, extrudálást vagy e folyamatok valamely kombinációját.

A FELDOLGOZATLAN TERMÉKEKRŐL

Idetartoznak a szétválasztott, részekre osztott, elvágott, szeletelt, kicsontozott, darált, megnyúzott, őrölt, vágott, tisztított, darabolt, kifejtett, tört, hűtött, fagyasztott, mélyfagyasztott vagy kiolvasztott élelmiszerek. A jogszabályi fogalommeghatározás szerint amennyiben egy terméken nem végeztek a lényeges tulajdonságát megváltoztató tevékenységet, és csomagolás után hűtötték, fagyasztották vagy gyorsfagyasztották, a termék nem tartozik a feldolgozott élelmiszerek kategóriájába.

A FELDOLGOZOTT TERMÉKEKRŐL

A feldolgozatlan termékek feldolgozásából származó élelmiszerek. Ezek a feldolgozott élelmiszerek tartalmazhatnak olyan összetevőket, amelyek az előállításukhoz szükségesek, vagy különleges tulajdonságokat adnak nekik.

A KÉNYELMÜNK ÁRA

Minél inkább feldolgozott egy élelmiszer, annál több hozzáadott anyagot tartalmaz, és annál nagyobb eséllyel egészségtelen. Az elmúlt időben pedig egyre több és több ilyen élelmiszert fogyasztunk. Gondolj csak a cukrozott, vagy sós élelmiszerekre, a csokikra, csipszekre, a mikróban elkészítendő vacsorákra, a különböző porételekre, a bolti öntetekre, amiket a salátádra teszel, a szirupban tartósított befőttekre. És mivel könnyen elérhetők, nem kell velük sokat szöszölni a konyhában, gyakran fogyasztjuk ezeket az ételeket. Amennyiben a feldolgozott élelmiszer só-, cukor- vagy zsírtartalma jelentős, míg emellett hasznos tápanyagtartalma (például rost, vitamin és egyéb mikroelemek) alacsony, jó, ha ritkán szerepel az étrendünkben.

A TITOKZATOS E-SZÁMOK

Általánosan elterjedt vélekedés, hogy minél több az E-szám az élelmiszeren, az annál egészségtelenebb. Nos, ez nem feltétlenül van így. Először is tisztázzuk, mit jelentenek!

Az E-számok az adalékanyagok „rendszámtáblái”, azonosítói.

„Az élelmiszereken rendeletben meghatározott módon, kötelezően szerepeltetni kell az összetevőket, így az adalékanyagokat is (jogszabályban pontosan részletezett kivételek mellett). Egy adalékanyag helyes feltüntetése két részből áll: egy csoportnévből, mely általános tájékoztatást ad a fogyasztónak arról, hogy milyen célból használták fel (színezék, tartósítószer stb.), valamint a felhasznált adalékanyag pontos nevéből vagy az E-számából. Például az édesítőszert jelölhetik így is: xilit vagy E 967”

– szól a Nébih magyarázata.

(Az E-számokról ide kattintva minden fontos információt megtalál.)

ÉS AZ ADALÉKANYAGOK?

És hogy miért van szükség az adalékanyagokra? „Mert így választékosabb, könnyebben és hosszabb ideig eltartható, alacsonyabb árfekvésű élelmiszerek kerülhetnek a fogyasztók asztalára – írja a Nébih. – Szeretnénk kihangsúlyozni, hogy kizárólag azért, mert egy élelmiszer tartalmaz adalékanyagot, nem feltétlenül egészségtelen, de ez fordítva is igaz, tehát csak azért, mert nincs benne adalékanyag, nem nevezhető egészségesnek.”

Az adalékanyagok ártalmas vagy ártalmatlan voltának megítélése az EU-ban az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság (EFSA) feladata.

TERMÉKRŐL TERMÉKRE

Ha olvasna azokról a feldolgozott élelmiszerekről, amelyek egészségesnek tűnnek, de közelebbről megnézve egészen más a kép, olvassa el a teljes cikket a Diéta és Fitnesz oldalán!

Korábbi cikkünkben a karácsonyváráshoz adtunk kreatív tippet. Csempésszünk egy kis ünnepi hangulatot akár már most a konyhánkba ezzel a könnyű desszerttel: habcsók karácsonyfa az ünnepi asztalra!