Egyetlen digitális térképet megnyitva számos naprakész információt találhatunk a Balatoni Horgászturisztikai Adatbázisában. Nem kell telefonálni, vagy Facebook-csoportban kérdezősködni a részletek felől, hogy hol lehet horgászni. Elég csak megnyitni a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. tájékoztató weboldalát.

Fotó: Balatoni Horgászturisztikai Adatbázis / LIKEBALATON.HU
Még panorámakép is mutatja a partszakaszt
– 2016-os indulás óta folyamatosan bővül az oldal – mondta a likeBalaton.hu-nak Nagy Gábor, horgászati ágazatvezető. – A Balatonhoz látogató vendéghorgászok számára jelent segítséget, akik arra kíváncsiak például, hogy hol és mikor tudnak horgászni.
A Google Maps-alapú térképen piros vonallal jelöltük a horgászható partszakaszokat.
Ha rákattintunk a minket érdeklő partszakasz vonalára, felugrik egy ablak, ahol olvashatjuk a partszakasz megnevezését és azt, hogy az év mely időszakában horgászható. Még 360 fokos panorámaképeket is nézegethetünk az adott területről.

Fotó: Balatoni Horgászturisztikai Adatbázis / LIKEBALATON.HU
– Kékkel jelöltük a befolyókat, vagyis a Balatonba érkező kisebb-nagyobb folyóvizeket. Ezek közül nem mindegyiken lehet horgászni, illetve nem a teljes szakaszokon horgászhatók. Azok vannak bejelölve amikre a balatoni éves területi jegy érvényes – emelte ki a szakember.
A teljes cikket ITT olvashatja tovább.
Trianonban felbomlott Magyarország páratlan földrajzi egysége
Az elképzelések egyike a Kis-Balatont a Zala folyó mentén szakította volna ketté, s olyan ötletet is őriz a sárguló térkép, mely Zala vármegye teljes területét elcsatolta volna az anyaországtól – írja a Szabad Föld.
Száz esztendeje, hogy az antanthatalmak által létrehozott nemzetközi határmegállapító bizottságok 1921-ben megkezdték munkájukat. A háborút vesztő Magyarországot Trianonban darabokra tépték. 1920. június 4-ét mutatott a naptár.
A neves ornitológus, Chernel István (1865–1922) az Aquila szakfolyóirat 1921-es számában összegezte a veszteségeket: „A trianoni békeparancs ezeréves hazánk állapotát teljesen megváltoztatta, ősi mivoltából merőben kiforgatta. Nemcsak több mint felét vesztettük el népességünknek, hanem területünknek is jó kétharmadát.
Annak a páratlan földrajzi egységnek, melyet a régi Magyarország alkotott, mindössze szíve tája maradt csak meg; többbnyire sík vagy hullámos vidék, néhány kisebb-nagyobb puszta, hellyel-közzel dombos terület, kevés számottevő nagyobb folyó, mocsár és erdőség” – írja a neves ornitológus, majd kócsagtelepeink fő élőhelyeit veszi számba.
Korábbi cikkünket ITT olvashatja tovább.