Néha gyorsabban forog a Föld, máskor meg kicsit lassabban

Tudományos tény: gyorsabban telik az idő, mint korábban, Illetve – hogy pontosabbak legyünk – a Föld forog gyorsabban a tengelye körül – írja online felületén a Bors.

Vajon a világ nagyórái mindig a pontos időt mutatják? Fotó: ANDY RAIN Forrás: MTI/EPA

24 óra alatt fordul meg a Föld a saját tengelye körül – tanultuk meg még általános iskolában. Noha ez nagyjából valóban így van, teljesen mégsem igaz: van ugyanis, hogy egy-egy nap gyorsabban „telik el” – azaz a Föld gyorsabban forog –, míg máskor picit lassabban. Egy évre vetítve viszont nagyjából kiegyenlítődnek ezek a kis eltérések, így a tudósoknak nagyjából nem kell törődniük az eltérésekkel.

Már többször korrekcióra szorult az atomóra

A hatvanas években kifejlesztett atomóra – mely kvázi a pontos idő abszolút mércéje – ugyanis az elmúlt évtizedekben már többször korrekcióra szorult. Eddig 27 alkalommal iktattak be egy-egy plusz másodpercet, hogy utolérjék azt az eltérést, amit a Föld forgásának minimális lassulása okozott.

Az utolsó ilyen plusz másodperc beiktatására 2016-ban került sor, most azonban könnyen előfordulhat, hogy egész más típusú változtatásra kényszerülnek: az atomóra történetében először lehet, hogy el kell venni egy másodpercet az időnkből, a Föld saját tengelye körüli forgása ugyanis picikét felgyorsult az utóbbi években.

A magyarázat szerint ezzel a korrekcióval érhetjük utol a Föld tényleges pozícióját a világűrben.

A múlt vasárnap például – írja a New York Post – a hivatalosan mért 24 óra helyett valójában 23 óra 59 perc 59.9998927 másodpercig tartott, 2021 pedig az előrejelzések szerint összesen 19 milimásodperccel lesz rövidebb annál, mint amit az óra mutat.

Vajon a világ nagyórái mindig a pontos időt mutatják?
Fotó: MTI/EPA

Igen, elenyésző különbség, de a tudomány már csak ilyen – az apró különbségekkel is foglalkozik.

Az eredeti cikk IDE kattintva érhető el.

Kicsúszik a talaj a lábunk alól?

Süllyedő alföldi városokról írtak ősszel a lapok, ám a jelenség nem olyan vészes, mint amilyennek első olva­satban tűnik. Manapság a nagyobb földmozgások hátterében többek között az ásványi anyagok kitermelése és az ivóvíz kiemelése áll, míg a kisebbeket folyók is okozhatják. Az Alföld drámaian megnövekedett népességének nemcsak élelem, ivóvíz is kellett. Az utóbbit úgy biztosították, hogy az 1800-as évek végétől egyre intenzívebb lett a rétegvizek kitermelése a térségben, illetve nagyon sok artézi kutat fúrtak. Az 1940-es években elkezdett, az 1960-as évektől intenzívebbé váló kőolaj- és földgáztermelés hatására a felszínsüllyedés ezeken a helyeken felgyorsult. Nem is kicsit: a kitermelés előtti évi 0,2-0,3 milliméter/év süllyedés évi 3-4 milliméterre, tehát egy nagyságrenddel emelkedve gyorsult.