Kicsúszik a talaj a lábunk alól?

Süllyedő alföldi városokról írtak ősszel a lapok, ám a jelenség nem olyan vészes, mint amilyennek első olva­satban tűnik. Manapság a nagyobb földmozgások hátterében többek között az ásványi anyagok kitermelése és az ivóvíz kiemelése áll, míg a kisebbeket folyók is okozhatják.

Föld alatti vízmosás miatt keletkezett kráter a Somogy megyei Pamuk határában. Rossz következtetések? Fotó: MTI–Varga György

Az Alföld drámaian megnövekedett népességének nemcsak élelem, ivóvíz is kellett. Az utóbbit úgy biztosították, hogy az 1800-as évek végétől egyre intenzívebb lett a rétegvizek kitermelése a térségben, illetve nagyon sok artézi kutat fúrtak. Az 1940-es években elkezdett, az 1960-as évektől intenzívebbé váló kőolaj- és földgáztermelés hatására a felszínsüllyedés ezeken a helyeken felgyorsult. Nem is kicsit: a kitermelés előtti évi 0,2-0,3 milliméter/év süllyedés évi 3-4 milliméterre, tehát egy nagyságrenddel emelkedve gyorsult.

Timár­ ­­Gábor, az ELTE Geofizikai és Űrtudományi Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára Tiszai Alföld – ilyen volt, de milyen lesz? című, az Ellensúly című lapban megjelent írása szerint a legnépesebb és így a legtöbb artézi vízre szoruló Debrecen térsége évi 5 millimétert meghaladó mértékben süllyed! Ez pedig már húsz-harminc éves távlatban is komolyan növeli a belvízi kockázatot. A nyolcvanezres ­Tisza-parti Szolnok térségében a süllyedés évi 3-4 milliméter, miközben a ritkábban lakott lakitelki térségben a geodéták csak 1,5 milliméter/év süllyedést mutattak ki (ami még mindig a korábbi természetes érték négy-ötszöröse).

Ezzel szemben egy másik közlés azt állítja, hogy Debrecen és környezete stabilnak tekinthető. Itt sok évtizeddel ezelőtt valóban intenzív süllyedés volt tapasztalható, a víztermelés mérséklődése miatt azonban a folyamat régen megállt, sőt helyenként enyhe felszín-

emelkedésbe váltott – ezt az állítást a Geo-Sentinel Kft. fogalmazta meg 2014 októbere és 2020 szep­tembere között végzett mérések alapján. Az adatok műholdas mérési eredmények, pontosak és frissek. A hazai felszínmozgásokat ­összegző országos térkép alapjául szolgáló adatbázis mintegy 12 millió helyen, átlagosan száz különböző időpontból származó, közel másfél milliárdnyi mozgásadatot tartalmaz. Ez a technika ideális nagy területek ellenőrzésére, de akár egyes építmények mozgásának feltárására is.

– Az ország több területén tapasztalni jelentős süllyedést és emelkedést, azonban óvatosan bánjunk az információkkal. A sajtóban korábban megjelent állítások régi és pontatlan adatokon alapulnak, amelyek a múlt század közepéről származnak – tájékoztatott Farkas ­Péter, a Geo-Sentinel Kft. ügyvezetője. Mivel az 1970-es évek szintezései óta nincs semmilyen országos geodéziai adat, ezért az akkori ­állapotokat nem szabad hosszabb távra ­előrevetíteni, az akkori szénhidrogén- és víztermelés okozta felszínmozgást most is valósnak hinni.

Föld alatti vízmosás miatt keletkezett kráter a Somogy megyei Pamuk határában. Rossz következtetések?
Fotó: MTI–Varga György

A Geo-Sentinel Kft. által műholdradarral feltérképezett felszínmozgások kristálytisztán visszatükrözik a vízügyi adatokat a vízbázisok mérsékeltebb, kiegyensúlyozottabb felhasználásáról, a felelősebb vízgazdálkodásról és a hazai olaj- és gázkitermelés jelentős mérséklődéséről. Egyértelmű, hogy megszűntek azok az intenzív süllyedések, amelyek korábban Debrecenben voltak, vagy amelyek például az algyői szénhidrogénmezőt jellemezték. Debrecenre például inkább enyhe emelkedés jellemző. Hasonló igaz a kimerülő olajmezőkre – amit a kőzetbe visszaáramló rétegvíz magyaráz.

Az adatok feldolgozása megannyi érdekes eredménnyel szolgált. Budapesten és környékén például több nagyobb eltérést észleltek, a kiterjedt felszínmozgások jelentős része felszín alatti víz kitermeléséhez köthető. A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Csincse melletti külszíni lignitfejtés miatt alacsonyra levitt talajvízszint okoz jelentős felszínsüllyedést. A Bács-Kiskun megyei Borota melletti szénhidrogén-termelés hatására 2016-tól gyorsuló ütemben süllyed a terület, amit az egyik termelő kút egy centiméter/évet meghaladó sebessége tisztán jelez. A mozgás hatással van a település északkeleti felére is.

Hasonló süllyedés figyelhető meg többek között Medgyesbodzás, Magyarbánhegyes térségében. Rácalmás keleti részén a Duna menti magaspart egy része csúszik a folyó felé – alacsony szögű, lejtős, agyagos rétegen halad lefelé a löszpart. A mozgásanomália Rácalmás két legkeletibb utcája után megszűnik, a település többi, belső része stabil. A sebesség a keletre lecsúszó blokk közepén a legnagyobb, ami lejtőirányba átszámítva eléri a több centiméter/évet.

Pécsen a középkori tettyei palotarom a város egyik nevezetessége. Szatmáry György pécsi püspök reneszánsz palotájáról van szó, amelyet a török hódoltság idején derviskolostornak is használtak. Az épületet 2010-ben újították fel, vélhetően nem kellő körültekintéssel, hiszen a délkeleti falrész süllyedni kezdett, a műemlék veszélyes állapotba került. Az építészfórum.hu szakportál tavaly arról írt, hogy repedések voltak a nyári rezidencia maradványainak déli bástyáján. Az enyhe süllyedést 2019 első feléig mutatták az adatok, az akkor végzett állagmegóvási munkák sikeresek voltak.

(A szükséges beavatkozásra a pécsi önkormányzat ötmillió forintot áldozott saját forrásból.) 2019 közepétől a délkeleti fal stabilizálódott, a 2020 közepéig tartó észlelések már nem mutatnak süllyedést.

Az ország szeizmológiai szempontból nem különösebben aktív terület, de a vizsgált időszak alatt is volt néhány, a Richter-skála szerinti

2-3-as erősségű földmozgás. – Ezek a földrengések nagyon kicsik, nem jelentenek sem tartós, sem maradandó felszínmozgást – állítja Farkas Péter, aki szerint a nagyobb területet érintő mozgások gyakran a vízhez, illetve a gáz- és olajkitermeléshez köthetők. Emellett a bányászat, a mélyépítés és még számos egyéb emberi tevékenység is okozhat ilyeneket. A kisebb léptékű mozgások jellemzően egyes ­építmények saját mozgásai, deformációi, de természetes eredetűek is lehetnek, mint talajcsúszás, duzzadó agyag okozta mozgás vagy akár erózió.

Az afrikai kőzetlemez észak felé halad, ez okoz megannyi földrengést a mediterrán térségben. A nyugati területeink pontosan az Észak-adriai mikrolemez ütközése, az általa okozott összenyomódás miatt enyhén emelkednek, de ez nem ad okot nyugtalanságra. Ennél a hatásnál az ember okozta deformációk nagyságrendekkel nagyobbak is lehetnek.