Ez 931 millió tonnányi élelmiszert jelent, mely a magánháztartások, éttermek, üzletek, és más élelmiszerárusító egységek hulladéklerakójába jutott. Ez a mennyiség 23 millió teherautót töltene meg és minden földlakóra fejenként 121 kilogramm jutna.
A jelentés elkészítéséhez a szakértők 54 ország adatait vették figyelembe.
A hulladékba beletartoznak a még ehető élelmiszerek és a nem fogyasztható maradékok is, mint a csontok vagy a gyümölcshéjak. Szinte minden országban, legyen az szegényebb vagy gazdagabb, az eladott élelmiszer igen nagy része végzi a szemétben.
Fotó: Pexels
A magánháztartásokban dobnak ki legnagyobb arányban élelmiszert: 11 százalék kerül a kukákba. Az éttermekben és más vendéglátóhelyeken a táplálék öt százaléka, az élelmiszerkereskedésekben 2 százaléka válik szemétté. Ugyanakkor csaknem 700 millió ember nem jutott elegendő élelmiszerhez 2019-ben.
Az élelmiszerhulladék csökkentése mérsékelné az üvegházhatású gázok kibocsátását, a természet földművelés okozta károsodását és szennyeződését, növelné az élelmiszerek elérhetőségét, ezáltal csökkentené az éhezést, és pénzt is spórolna – mindezt a globális gazdaság visszaesésének idejében – mondta Inger Andersen, az UNEP vezetője.
Az eredeti cikket ITT érheti el.
Kiemelt kép: Pexels
Drágulhat az élelmiszer a takarmányárak drámai emelkedése miatt
Az érkezési tojás termelői átadási árának emelésére kényszerülnek a Baromfi Termék Tanácsba (BTT) tömörült tojástermelő vállalkozások.
Ennek oka, hogy a gazdák költségei jelentősen megugrottak a takarmányárak rendkívüli mértékű, elmúlt hónapokban tapasztalt emelkedése és a várható további drágulás miatt
– közölte a BTT.
Növekvő költségek, kisebb bevétel
A terméktanács az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) adataira hivatkozva jelezte: a gabonafélék 25-30 százalékkal drágultak az elmúlt fél évben. A takarmánykukorica ára január második hetében már meghaladta a tonnánkénti hatvanezer forintot, de hasonló folyamatok érzékelhetők a késztakarmányárakban is.
Az előrejelzések szerint ráadásul az áremelkedés a következő időszakban is folytatódik, így a késztakarmányoknál az első fél év végéig további tízszázalékos drágulás várható.
A látványos előállítási költségnövekedéssel szemben a termelői árak jóval kisebb mértékben, mindössze öt-hat százalékkal nőttek az elmúlt időszakban.
A gazdák számításai szerint csak az elmúlt egy hónap takarmányköltség-emelkedése darabonként mintegy háromforintos önköltség-növekedést jelent.
A BTT arra figyelmeztetett: a tojótyúktartóknak ezért mindenképp tovább kell hárítaniuk a költségnövekedést, ellenkező esetben drasztikus állománycsökkenés elé nézhet az ágazat.
