Drágulhat az élelmiszer a takarmányárak drámai emelkedése miatt

Árat emelnének a tojástermelők, így kompenzálva a takarmány drágulása miatt jelentősen megemelkedő költségeiket. A tervezett átadásiár-emelést ugyanakkor a kereskedelmi lánc szereplőivel is el kell fogadtatniuk a tojáságazati szereplőknek. A fogyasztók ugyanakkor nem biztos, hogy megérzik a növekvő árakat, noha az egyre drágább alapanyagárak más termékpályákat is érintenek.

A hatóság gyors reagálásának köszönhetően megmaradt a vásárlók bizalma Fotó: Bach Máté

Az érkezési tojás termelői átadási árának emelésére kényszerülnek a Baromfi Termék Tanácsba (BTT) tömörült tojástermelő vállalkozások.

Ennek oka, hogy a gazdák költségei jelentősen megugrottak a takarmányárak rendkívüli mértékű, elmúlt hónapokban tapasztalt emelkedése és a várható további drágulás miatt

– közölte a BTT.

Növekvő költségek, kisebb bevétel

A terméktanács az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) adataira hivatkozva jelezte: a gabonafélék 25-30 százalékkal drágultak az elmúlt fél évben. A takarmánykukorica ára január második hetében már meghaladta a tonnánkénti hatvanezer forintot, de hasonló folyamatok érzékelhetők a késztakarmányárakban is.

Az előrejelzések szerint ráadásul az áremelkedés a következő időszakban is folytatódik, így a késztakarmányoknál az első fél év végéig további tízszázalékos drágulás várható.

A látványos előállítási költségnövekedéssel szemben a termelői árak jóval kisebb mértékben, mindössze öt-hat százalékkal nőttek az elmúlt időszakban.

A gazdák számításai szerint csak az elmúlt egy hónap takarmányköltség-emelkedése darabonként mintegy háromforintos önköltség-növekedést jelent.

A BTT arra figyelmeztetett: a tojótyúktartóknak ezért mindenképp tovább kell hárítaniuk a költségnövekedést, ellenkező esetben drasztikus állománycsökkenés elé nézhet az ágazat.

Az üzletek maguk döntenek az árakról

– Az átadási árak emelésével nem biztos, hogy a fogyasztói árak is emelkednek. A kiskereskedelmi forgalomban értékesített tojás árát a boltok határozzák meg, vállalkozásonként egyedi döntés alapján – hangsúlyozta megkeresésünkre Vámos György. Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára elmondta: a termelőknek a tervezett áremelést a kereskedelem szereplőivel, a beszállítókkal is el kell fogadtatniuk.

Az átadási árak emelése még nem jelenti azt, hogy a vásárlóknak is a tojás árának emelkedésével kell számolniuk
Fotó: Bach Máté

Az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy az átadásiár-emelést a kereskedelem csak indokolt esetben fogadja el.

Az üzleteknek alapvetően nem érdekük, hogy a fogyasztói árakban is megjelenjen a többletköltség, mivel bármekkora mértékű drágulásról is legyen szó, az a fogyasztás csökkenésének kockázatával járhat. A fogyasztók árérzékenységét ráadásul a járványhelyzet is tovább erősíti.

Ha a kiskereskedelmi szereplők úgy döntenek, hogy a vevői árban érvényesítik az emelkedő termelői árakat, az sem jelenti feltétlenül jelenti azt, hogy az összes tojás drágul.

Az áremelkedés megjelenhet akár csak bizonyos méretű tojásoknál, akár más termékeknél

– tette hozzá Vámos György.

Nehezen kerülhető el az élelmiszerárak emelkedése

Az egyre drágább takarmány oka az elmúlt hónapokban jelentősen megemelkedő alapanyagár.

A gabonaárakat a tőzsdei, világpiaci folyamatok befolyásolják, a világszerte tapasztalható áremelkedést így a hazai gazdálkodóknak is viselniük kell. Várhatóan ezért nemcsak a tojástermelők, de az állattartók jelentős része – ha erre egyáltalán lehetősége van – rákényszerül az áremelésre, még ha ez nem is áll érdekében egyik szereplőnek sem.

Bizonyos területeken, például a sertéságazatban az egyébként is alacsony átadási árak emelését az uniós piaci folyamatok sem teszik lehetővé.

A takarmányköltségek miatt elkerülhetetlenné vált a termelői árak emelése, de erre a kereskedelemnek is rá kell bólintania
Fotó: Katona Vanda

Ezért sok állattartónak az egyébként sem jövedelmező önköltségi ár körüli értékesítési lehetőségek és a kereslet visszaesése mellett további jövedelemcsökkenést okoz a gabonaárak, így a takarmányozási költségek további várható növekedése.

A nehéz helyzetbe került gazdálkodók az államtól számíthatnak a fennmaradásukhoz szükséges támogatásokra.

Zöld utat adott Brüsszel a további állami segítségnyújtáshoz

Bővítette és 2021 végéig meghosszabbította az állami támogatásokra vonatkozó ideiglenes szabályokat az Európai Bizottság. Az átmeneti szabályozás célja, hogy a koronavírus-járvány okozta nehézségekkel küzdő gazdasági szereplőket a nemzeti kormányok állami támogatásokkal segítsék. Az intézkedés a mezőgazdasági támogatásokat is érinti. Brüsszel az eredeti, július 30-i határidő év végéig szóló meghosszabbítása mellett megemelte a támogatások felső összeghatárát is annak érdekében, hogy az elhúzódó korlátozások gazdaságokra gyakorolt hatása csökkenthető legyen. Emellett a bizottság jóváhagyta, hogy 2022 végéig a tagállamok egyes visszafizetendő eszközöket közvetlen támogatásokká alakítsanak.