Penne rigate, farfalle, fusilli és a többiek – az olasz tészta élvezetéhez nagyban hozzájárul az alakok változatossága. Viszont e formák rendszerint nagy holttérfogattal bírnak, és törékenyek is. Erre kínál megoldást az alakváltó tészta, amely szárazon lapos, és csak főzés közben nyeri el végső formáját – olvasható az Origón.
Az emberek nemcsak az ízéért, hanem az ezerféle alakjáért is szeretik az olasz tésztaféleségeket. Egészen más érzés egy cső alakú pennét vagy rigatonit a villára tűzni, mint egy csavart fusillit vagy rotinit. Pedig maga a tészta mindegyiknél pontosan ugyanaz, csak a formák eltérőek: a farfallét a conchigliétól csak az alakja különbözteti meg, semmi egyéb.
A gond az, hogy a tésztaféléket a trükkös alakjuk miatt a töltőtömeghez képest aránytalanul nagy zacskókba és dobozokba kell csomagolni. Ez a probléma ragadta meg a Carnegie Mellon Egyetem (USA) Alakváltó Anyag Laboratóriumában dolgozó anyagtudósok fantáziáját, és elő is álltak egy roppant szellemes válasszal: kidolgozták az önformázó tésztát, ami nyersen lapos, de főzés közben az ismerős alakok valamelyikére kunkorodik.
A csoport parányi barázdákat alakít ki a tradicionális, csak semolina-lisztből és vízből álló tészta felszínén, s e bemélyedéseket olyan rafinált módon helyezik el, hogy a hatásukra a tészta főzés közben kívánság szerint csövekké, csavarokká, pillangókká és egyebekké pöndörödik fel.
A végső formáját elnyert tészta kinézetre, ízre és minden egyéb érzékszervi jellemzőjére nézve megegyezik a hagyományos olasz pastával, de egyfelől új, csak a fantázia által behatárolt lehetőségeket nyit az ételdizájnerek számára, másfelől a „lapra szerelt„ nyers forma jelentősen racionalizálni engedi a csomagolást, amivel helyet és energiát takarít meg a tárolás és a szállítás során.
Pontosan a lapra szerelt bútorok inspiráltak bennünket: hogy mennyivel kisebb helyen elférnek, mennyivel könnyebb őket tárolni, és milyen jelentősen csökkentik a szállítás ökológiai lábnyomát
– mondta el Lining Yao, aki a Carnegie Mellon Egyetem Számítástechnikai Karának Ember-Számítógép Kölcsönhatás Intézetében működő Alakváltó Anyag labort vezeti. – Úgy döntöttünk hát, megvizsgáljuk, segíthet-e az általunk kidolgozott alakváltó anyag-technológia a laposan csomagolt tészták kifejlesztésében, amelyektől hasonló fenntarthatósági előnyöket remélünk.”