Mikortól, mivel és hogyan kezdjük a hozzátáplálást?

A szoptatás a csecsemők táplálásának és gondozásának biológiai módja. Vannak anyák, akik évekig képesek gyermeküket így táplálni, és vannak, akiknek csak néhány hónapig van teje. A hozzátáplálás kérdése ezért mindig aktuális téma.

A hozzátáplálás kérdése mindig aktuális téma Forrás: Pixabay

A szoptatás az egyik leghatékonyabb módszer a gyermek egészségének és megfelelő fejlődésének biztosítására. Az anyatej ideális táplálék a csecsemő számára. Biztonságos, tiszta és olyan védőanyagokat tartalmaz, amelyek segítenek megvédeni a babát számos gyakori gyermekkori betegséggel szemben. Az anyatej az élet első hónapjaiban teljes mértékben fedezi a csecsemő energia- és tápanyagszükségletét, az első év második felében a gyermek tápanyagigényének legalább felét, míg a második életévig a szükséglet legfeljebb egyharmadát biztosítja. Érdemes tehát a lehetőségekhez mérten minél tovább szoptatni.

5-6 hónapos kortól

A hozzátáplálást 5-6 hónapos korban javasolt elkezdeni. Nincs meggyőző bizonyíték arra vonatkozóan, hogy a 6 hónapos kor előtt megkezdett hozzátáplálás az egészségre káros lenne, de arra sem, hogy kedvező hatással bírna (kivétel azok a csecsemők, akiknél magas a vashiány kockázata). Ami a hozzátáplálás gyakoriságát illeti, 5-6 hónapos korban napi 1-2 alkalom, 6-8 hónapos korban 2-3 alkalom, 9-12 hónapos korban 3-4 alkalom, míg 1 éves kor után 5 alkalom – 3 főétkezés és 2 kisétkezés – javasolt. A hozzátáplálás mellett folytatható a szoptatás. A bevezetésre szánt ételek adhatók szoptatás előtt vagy után. Kezdetben naponta kétszer 1-2 kávéskanálnyi táplálékkal kínáljuk a gyermeket, majd fokozatosan emeljük a mennyiséget és bővítsük az ételek változatosságát. Az új ételeket akár 8-15 alkalommal is kínálni kell, mire a csecsemő elfogadja. Kezdettől fogva fontos a makro- és mikrotápanyagok bevitelének megfelelő aránya.

Mit adjunk és mit ne?

A zöldségek közül elsőként választható a sárgarépa, a cékla, a burgonya, a saláta, a sütőtök, a főzőtök, a gesztenye, a brokkoli, a mángold, a kelbimbó és a spárga. A csecsemő 8 hónapos korától kaphat kelkáposztát, karalábét, karfiolt, magas, nehezebben emészthető rosttartalmuk miatt. A spenót, sóska magas oxaláttartalma miatt csak hetente egy alkalommal ajánlott. Gyümölcsök esetében a szezonalitást figyelembe véve elsőként lehet bevezetni az almát, az őszibarackot, a sárgadinnyét, a meggyet, a cseresznyét, a hámozott szilvát, érzékenységnek megfelelően a körtét, a déligyümölcsöket, az avokádót. A gyümölcsöt lé, majd pép formájában adjuk. Kezdetben csak kis mennyiségben adhatók az apró magvas, nehezen tisztítható, esetleg táplálékintoleranciát kiváltó (például eper, málna) gyümölcsök.

A hozzátáplálás kérdése mindig aktuális téma
Fotó: Pixabay

A hús, a máj és a hal korai bevezetése a későbbi életkorokban jó testi fejlődéshez és jobb kognitív funkciókhoz, képességekhez vezet. Ezért naponta vasban gazdag hús, hetente 1-2 alkalommal hal adása javasolt. A vashiány megelőzése céljából a főzelék kiegészíthető jól felszívódó vasat tartalmazó hússal (például nyúl, sertés, borjú), májjal, hallal, de csirkemájat csak hetente egyszer kaphat a baba. Tojást betöltött 4 hónapos kortól lehet adni, de esetleges allergizáló hatása miatt ne kapjon a pici egyszerre nagyobb mennyiséget. Nyers tojást vagy abból készült ételt (például házi majonéz, csokoládé mousse) tilos adni a csecsemőnek! Tejtermékek esetében a napi ajánlott mennyiség maximum 100-125 ml natúr joghurt, kefir – gyümölcsökkel, gabonafélékkel együtt. Túrót, reszelt sajtot a főzelékek kiegészítésére vagy gyümölcspüréhez keverve naponta két alkalommal 100 milliliterenként 1 kávéskanálnyi mennyiségben javasolt. Tehéntej 6 hónapos kortól adható, de naponta legfeljebb 100 ml, amit szilárd táplálékokkal együtt kínálunk. Az első életévben a rendszeres és nagyobb mennyiségű tehéntej fogyasztása – mivel vashiányhoz vezethet – tilos a kisgyermek számára.

A teljes cikket IDE kattintva olvashatják!

Fűszerek, gyógynövények, gyomok: immunerősítés a kert kincseivel

Sok növény igazi gyógyszerré válhat, ha tudod, melyik mire való. Íme néhány természetes gyulladáscsökkentő, fájdalomcsillapító és egyéb csodaszer a kertből.

A legtöbb fűszerből és gyógynövényből készíthető kenőcs, tea és egyéb főzetek, melyek a hatóanyagok koncentrált formáinak köszönhetően fokozott intenzitással küzdenek a kórokozók ellen. Az alapanyagok többsége azonban nyersen is felhasználható. Az alábbi néhány növény könnyen beszerezhető és egyszerűen alkalmazható, ha kevésbé súlyos panaszokat szeretne kezelni.

Tovább...