A napfény és a meleg különböző bőrtüneteket idézhet elő, de ezek közül – a közhiedelemmel ellentétben – nem minden bőrreakció allergiás jellegű. Önmagában a napfény ritkán okoz allergiás reakciót.
Igen gyakori például az úgynevezett melegkiütés, amely a bőr felmelegedése kapcsán a verejtékmirigyek nyílásainak megduzzadása és elzáródása, majd begyulladása miatt pattanásszerű tüneteket okoz. Általában a hát és a mellkas területén jelenik meg. Ezekben az esetekben a felmelegedés kerülése, hűsítő, szárító, esetleg antibakteriális külső kezelés jó hatású lehet.
Gyakori, hogy valamilyen kozmetikum, illatanyag, színezőanyag, mint például sminkszer alapanyaga okoz a napfénnyel együtt allergiás, úgynevezett fotokontakt allergiás reakciót. Ilyenkor jellemző, hogy sem a napfény, sem az adott kozmetikum önmagában nem okoz tüneteket, de a kettő együttes behatása a bőrön allergiás reakciót indít be. Sajnos ezt gyakran látjuk drogériában kapható naptejek esetében is. Ezért mindig patikában kapható fényvédő készítményeket szoktunk javasolni, allergia esetén csakis szenzitív terméktípusokat vagy a minerál megjelölésű, kizárólag fizikai fényszűrőket tartalmazó készítményeket, melyek nem allergizálnak, és a felkenésüket követően azonnal védelmet nyújtanak.
A napfény és bizonyos, belsőleg alkalmazott gyógyszerek is okozhatnak együttesen allergiás kiütéseket, fotoallergiás reakciót, ilyenkor szintén előfordul, hogy sem a gyógyszer, sem a napfény önmagában nem jelent problémát, csak a kettő együttes hatása váltja ki a reakciót. Az eddig részletezett állapotok közös jellemzője, hogy a kiváltó ok felderíthető.
A napallergia szigorúan véve azt az állapotot jelenti, amikor a beteg bőre kifejezetten a napfényre allergiás, tehát a csalánkiütéseket önmagában a napfény okozza. A kiütések a napfénynek kitett bőrfelszínen – leginkább az arcon, a vállon, a háton, a mellkason, a karon – jelennek meg. A tünetek idővel átterjedhetnek a ruha által fedett területre is.
Jellemző a kiütésekre, hogy fehérek vagy halványvörösek, méretük változó, pár milliméterestől több centiméteresig terjedhet. Duzzanat is kísérheti, illetve fájdalom, viszketés, égő érzés mindig fennáll. Csalánkiütésnek azért nevezzük, mert a csalán érintése is ilyen bőrtüneteket okoz.
A valódi napallergia oka gyakran nem deríthető fel. A hátterében előfordulhat genetikai hajlam. Sajnos ez idővel nem szokott javulni, minden napfényhatásra kialakul. Kezelése nem megoldott, a megelőzésre kell a hangsúlyt helyezni.
A polimorf fényexantéma is napfény okozta bőrkiütésekkel jár, de nem csak csalánkiütés, többféle bőrtünet jelenhet meg, egymás mellett vagy egymást követően, foltok, hólyagok, viszketés, bőrpír formájában. Főként fiatal nők betegsége, és gyakran a tavaszi, első napfény hatására észleljük megjelenését, mely a további napozások során egyre enyhébben vagy meg sem jelenik. Gyakran spontán megszűnik egy idő után az erre való hajlam.
Arról, mikor kell orvoshoz fordulni a fenti tünetekkel, a doktornő így vélekedik: a pár nap alatt nem szűnő, terjedő kiütések orvosi ellátást igényelnek. A csalánkiütésekkel azonnal érdemes orvoshoz fordulni, mert nem lehet előre megjósolni, hogy egy spontán szűnő, átmeneti állapot vagy egy súlyosabb allergiás reakció kezdődik-e.
A napfény okozta bőrtünetek megelőzésében közös a magas, lehetőleg 50 faktoros fényvédő krémek használata, s ezeket gyógyszertárban érdemes beszerezni. A fizikai szűrőt tartalmazók azonnal, a kémiai szűrőt tartalmazó készítmények fél órával a felkenés után nyújtanak védelmet. Újrakenni 2-3 óránként kell.
A napallergiás tünetek természetesen szoláriumhasználattal is provokálhatók. A kezelés gyulladáscsökkentő krémek, allergia elleni gyógyszerek alkalmazásából áll. Ezt érdemes bőrgyógyászra bízni, mivel a további fényérzékenységet okozó szerek használata rontja az állapotot.
Az eredeti cikket IDE kattintva olvashatják!
