A laikusok szerint a futás a legolcsóbb sportágak közé tartozik, mert elegendő a jó futócipő. Természetesen ez nem igaz, mivel egy középkategóriás futócipő 40 és 60 ezer forint közé tehető. Aztán ott vannak a különböző kiegészítők, mint a nyakmelegítő, a futóövtáska, a vádlimelegítő, a karvédő, a vizestasak és még sorolhatnánk, amelyek szintén megterhelik a pénztárcát. Na de mi a helyzet a futónadrágokkal?
„A normál rövidnadrágok hat- és húszezer forint közötti áron kaphatók, a téliesített pedig tizenötezertől – kezdte Szűcs Csaba, a Spuri Futóbolt-hálózat tulajdonosa, a magyar maratoni futás csúcstartója (1993 áprilisában, a Párizsi maratonon állította fel a 2:12:10 órás rekordot).
– Az árak mellett azonban érdemes figyelni a kivitelezésre, mert legalább annyira fontos a felszerelés, mint a cipő.
A profi maratoni futók a lehető legkisebb súlyt szeretnék magukon viselni, ezért az úgynevezett pillangószabású nadrágot részesítik előnyben, amelynek a szára lobog, és oldalt fel van sliccelve.
Egyre inkább elfogadott, hogy a géltartónak egy cipzáras zsebet is elhelyeznek a nadrágon. Az amatőrök körében leginkább a hosszabb, combközépig érő öt-, hat- vagy hétinches nadrágok terjedtek el.”
A két szélsőség között persze léteznek más rövidnadrágok is, mint például a terepfutóknak kifejlesztett ruhadarab, amely sprődebb és strapabíróbb anyagból készült, hogy az erdőben, a bozótos területen se szakadjon ki. Ezeknél a daraboknál több a zseb a különböző kiegészítők (gélek, személyes iratok, frissítők) tárolására.
Egyre inkább elterjedtek a zsebes nadrágok, mert a Bostoni vagy a New York-i maratoni harmincezres mezőnyében is csupán úgy százötven profi futó található, akiknek valamennyi frissítőt a kezükbe adják a segítők, vagyis nekik kizárólag az időeredményre kell figyelniük. A többieknek viszont szükségük van a különböző személyes tárgyaikat tárolni.
A teljes cikket ITT olvashatja tovább.
