A csipkebogyó a vadrózsa és a japán rózsa gyógyhatású áltermése és A-, B1-, B2- és K-vitamin-forrás, de legfontosabb hatóanyaga a természetes C-vitamin. A C-vitamin részt vesz az oxidációs folyamatok szabályozásában, erősíti a vérerek falát, szilárdítja a kötőszövetet, fokozza a szervezet védekezőképességét, ellenállását a fertőzésekkel, betegségekkel szemben. Megelőzésként segíti a csontok erősödését, szilárdságát. A csipkebogyó akkor tartalmazza a legtöbb hatóanyagot, ha már szép piros színű, de még nem puha. A termésből készülhet gyógytea, gyümölcsbor, szörp vagy lekvár, esetleg mártás és leves.
Érdekesség, hogy a csipkebogyó magjából olajat is készítenek, amely csökkenti a sebek hegesedés utáni nyomait, használják még leégett bőrre, a nátha miatt érzékennyé vált orrkörnyék vagy az apró ráncok kezelésére. Csökkenti a hajszálerek sérülékenységét, így késlelteti a bőr öregedését, serkenti a bőr kollagéntermelését.
Legegyszerűbb felhasználási módja, ha teát főzünk belőle, ekkor forrázás helyett áztatni kell, mert C-vitamin-tartalma 50 Celsius-fok körüli hőmérsékleten megsemmisül. Vágjuk ketté a gyümölcsöt, szedjük ki a magokat és áztassuk meleg vízbe. Körülbelül 12 óra áztatás után le kell szűrni, majd ízesítve fogyaszthatjuk.