Sportolás magas pulzussal vagy szívritmuszavarral

A pitvarfibrilláció Magyarországon mintegy 200 ezer embert érint. A fizikai aktivitásról azonban, alapos kardiológiai kivizsgálást követően és körültekintő ellenőrzés mellett, nekik sem kell lemondaniuk. Sőt! – olvasható a Gyógyzóna cikkében.

A fizikai aktivitás szívritmuszavarral is kifejezetten ajánlott, ugyanis rendkívül ritka, amikor a sport veszélyes lehet számukra. A mozgás közben hirtelen megugró, magas pulzus ijesztő lehet ugyan, de nem kell rögtön a legrosszabbra gondolni. A testedzés módjáról és mértékéről azonban az érintettek mindenképpen egyeztessenek kardiológus szakorvossal!

Magas pulzus

Érdemes néhány hétig rendszeresen mérni az ébredési, a nyugalmi és a terheléses értéket. Az általánosan elfogadott nyugalmi pulzusszám 50–60 ütés/perc és 100–120 ütés/perc között mozog. Terheléskor emelkedik a pulzus, annál inkább, minél intenzívebb az edzés.

Ha könnyű igénybevétel ellenére is magas pulzusértéket tapasztalunk, forduljunk kardiológushoz, hiszen akár szívritmuszavar is állhat a háttérben.  

A szívritmuszavar

A szívritmuszavar vagy aritmia, a szívverés ütemének megváltozását jelenti. Eredetük alapján pitvari vagy kamrai aritmiáról beszélhetünk. Magyarországon a leggyakoribb a pitvarfibrilláció, mely a népesség egy-két százalékát érinti, s előfordulása az életkor előrehaladtával növekszik.

Így 80 éves kor fölött gyakorisága már körülbelül nyolc százalék. Férfiak között valamivel gyakoribb.

Pitvarfibrilláció esetén az agyembólia kockázata megötszöröződik, sőt az összes stroke közül minden hatodik pitvarfibrilláció következtében megy végbe.

A szívritmuszavarral történő sportolást mindenképpen előzze meg egy alapos sportkardiológiai kivizsgálás: 24 órás Holter, EKG, terheléses EKG.

A teljes cikket ITT olvashatja tovább.

Borítókép: Pexels