Első alkalommal mutattuk ki azt, hogy a nikotin lekapcsolja az ösztrogént termelő mechanizmust a nők agyában. Minket is meglepett, hogy ezt a hatást már egyetlen szál cigarettának megfelelő nikotindózis mellett is tapasztaltuk, ami megmutatja, mennyire erőteljesen befolyásolja a dohányzás a női agy működését
– nyilatkozta Erika Comasco, a svéd Uppsalai Egyetem munkatársa és a kutatás vezetője. – Ez egy újonnan felfedezett hatás, és az eredmények még előzetes jellegűek. Még nem tudjuk, milyen viselkedési vagy kognitív következményekkel jár ez, csak azt látjuk, hogy a nikotin hatással van az általunk vizsgált agyterületre, és tudjuk, hogy az érintett agyi rendszer a nikotinhoz hasonló addiktív drogok célpontja. A hatást a talamuszban mutatták ki, amely az ún. limbikus rendszer részeként a viselkedési és érzelmi válaszokat szervező ősi agyterületek egyike.
Az Uppsalai Egyetem kutatói tíz egészséges női önkéntessel működtek együtt a kísérletek során. A résztvevő nők orrnyálkahártyán át kaptak egyetlen dózisnyi nikotint, s ezzel egyidejűleg egy injekciót, amely az aromatáz nevű enzimhez kötődő, radioaktívan jelölt követőmolekulát tartalmazta. A más néven ösztrogén-szintázként is ismert aromatáz enzim felelős az ösztrogén előállításáért. A kutatók MRI és PET képalkotás segítségével tudták nyomon követni az aromatáznak mind a mennyiségét, mind az agyban elfoglalt helyét.
A mérések azt mutatták, hogy a nikotinnak már ez az egy dózisa is mérsékelten csökkentette az agybéli aromatáz mennyiségét.
Egy ideje már tudható, hogy a nők és a férfiak eltérően reagálnak a nikotinra, például a nőknél kevésbé válnak be a nikotinhelyettesítő terápiák, és a leszokási kísérleteik gyakrabban végződnek kudarccal. E különbségek biológiai alapjai viszont mindeddig tisztázatlanok maradtak. A nikotinnak az aromatáz termelését érintő gátló hatását most első alkalommal sikerült felismerni. A hatást férfiakon egyelőre nem is vizsgálták.
Felfedezésünk nyomán úgy véljük, hogy a nikotinnak az ösztrogéntermelésre gyakorolt gátló hatása jelentősen befolyásolja az agyi működést, de talán egyéb szervrendszerekét, így például a reproduktív szervekét is; ezt még nem tudjuk – folytatta Comasco. „Annyi biztos, hogy lényeges különbségek mutatkoznak abban, ahogy a férfiak és a nők a dohányzásra reagálnak. A nők a jelek szerint kevésbé válaszolnak jól a nikotinhelyettesítő kezelésre, leszokás után könnyebben visszaszoknak, nagyobb eséllyel öröklik a hajlamot a dohányzásra, és fokozott eséllyel esnek áldozatul a dohányzás okozta betegségeknek, például a tüdőráknak és a szívrohamnak. Most meg kell értenünk, hogy a nikotinnak a hormonrendszert érintő hatása vajon szerepet játszik-e ezekben a jelenségekben.”
Természetesen a nőknek csak egy viszonylag kicsi csoportját vontuk be ebbe a vizsgálatba, és nagyobb mintaméretre lesz szükségünk az eredmények megerősítéséhez – tette hozzá Comasco. – Ezzel együtt az üzenet egyértelmű: a nikotin számos különböző hatást gyakorol az agyra, s ezek némelyike az ösztrogén és más nemi hormonok termelését érinti.
A felfedezést kommentálva Wim van den Brink, az Amszterdami Egyetem Akadémiai Orvostudományi Központjának nyugalmazott pszichiátria és addiktológia professzora így fogalmazott:
Ez mindenképpen egy fontos kezdeti felismerés. A dohányzásnak rengeteg kedvezőtlen hatását mutatták már ki eddig is nőkben és férfiakban egyaránt, de kifejezetten ezt a mechanizmust, amelyen keresztül a nikotin csökkenti a női agyban az ösztrogén termelését, korábban nem ismertük.
