Élő közvetítés
Magyarország
ÉLŐ
Svájc

Iránymódosításra szólítják fel Gömböst

Egy kormánypárti képviselő nyílt levelet intéz Gömbös Gyulához, hogy hagyjon fel a szélsőséges politikával, mert faji és valláskülönbség nélküli egységre van szükség az ország érdekében. Wild József a címzett elutasító reakciója után újabb levelet fogalmaz, amelyben arról is ír, hogy ha az Egységes Párt alelnöke terrort, zendülést, háborút akar előkészíteni, a legnehezebb idők elé nézhet a nemzet. Bizalmáról biztosítja a fővárosi közgyűlés a Bethlen-kormányt. A március 15-i erőszakos tüntetés ügyében tartott vizsgálat tisztázza a diákságot. Csehszlovákiában és Romániában a magyarok megfélemlítésére, kisemmizésére szolgáló törvényeket hoznak. Országszerte erős tavaszi fagy kelt aggodalmat.

2023. 04. 12. 16:54
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A kormánypárton belüli belső vitára irányul a közfigyelem húsvét után, amikor az Egységes Párt egyik prominens képviselője nyílt levelet intéz az ünnepek idején Gömbös Gyulához, a radikális szárny emblematikus vezéregyéniségéhez. A Magyarország április 4-én azt írja a kirobbant polémiáról: „A belpolitikai vonatkozású húsvéti sajtónyilatkozatok közül élénk feltűnést keltett Wild József nemzetgyűlési képviselőnek Gömbös Gyulához intézett nyílt levele, amelyben arra szólítja őt fel, hogy hagyjon fel a szélsőséges politika hangoztatásával, értse meg, hogy sem az ország, sem az idő nem tűri meg ennek a kérdésnek a feszegetését és hogy olyan egységre van szükség faji és valláskülönbség nélkül, amely az ország érdekében való nagyvonalú és határozott célú gazdaságpolitika felépítését teszi lehetővé.” Maga a megszólított különösebben nem reagál a levélre: „Gömbös Wild József levelére csak futólag nyilatkozott és abban csak az ellen a kitétel ellen tiltakozott, hogy ő reakciós konzervatív politikát folytatna.” A lap megkérdezi Wild Józsefet, „mi volt az alapja nyílt levelének és mit akart a már közölt eszmemeneten kívül abban feltárni”. A politikus válasza: „Szükségesnek tartottam barátomat, Gömbös Gyulát arra figyelmeztetni, hogy úgy az ő ténykedése, mint szűk környezetének politikai tevékenysége külföldön rossz benyomást kelt. Tudni kell ugyanis, hogy nemcsak az országon kívül élő, elszakított területen lakó magyarok, hanem azonfelül is olyan külföldiek, akik érdeklődéssel nézik a magyarországi eseményeket és mint távolról szemlélők nem ismerik az ország valódi állapotait, azt vetik ― éspedig joggal ― szemünkre, hogy a konszolidáció terén visszafejlődés következett. Rosszakaratból-e vagy sem, de arról beszélnek, hogy itt valami szélsőjobboldali puccskísérletre folynak az előkészületek. Nekünk nem kell komolyan venni ezeket a híreket, de külföldön egészen másként hatnak az ilyen és ehhez hasonló közlések és nemcsak politikailag, hanem gazdaságilag is ártalmunkra vannak. Kötelességem volt tehát erre a körülményre felhívni barátomat és felkérni őt, szálljon magába környezetével együtt, lássa be, hogy működésük milyen hatást vált ki széles e világon.” Wildnek meggyőződése, hogy Gömbös és barátai „nagyon jól tudják, hogy a belső politika nyugalmának, fejlődésének, biztonságának, minden alapjának kulcsa Bethlen István gróf miniszterelnök kezében van. De azt is tudniuk kell, hogy nincsen más ember, aki az ország érdekében jobb politikát tudna csinálni.” A nemzetgyűlési képviselő nem érti, hogy mindezek ismeretében mégis „miért tör egyik-másik párthíve a fórumra olyan aspirációkkal, amelyeket nem tud teljesíteni.” Továbbá miért teng túl „a személyi aspirálás, miért csinálnak minduntalan olyan feszült helyzetet, olyan kavarodásokat, amelyek a társadalmi és a politikai békét zavarják meg.” 

Pár napon belül aztán újabb nyílt levelet ad közre Wild József, amelyben már csupán mint volt barátjáról emlékezik meg Gömbös Gyuláról. A Budapesti Hírlap április 6-án emlékeztet: „Wild az összes erők egyesítését sürgette, hogy ilyen módon elsősorban gazdaságilag erősödhessék az ország. Gömbös Gyula erre a levélre eleinte néhány rövid mondattal felelt, majd utóbb hosszabb nyilatkozatot adott, amelyben hangoztatta, hogy nem akar polémiába bocsátkozni Wild Józseffel. Ennek ellenére mégis eléggé személyi éllel fordult volt bajtársa ellen és szemére vetette azt, hogy ő »liberális« közgazdasági körökben helyezkedvén el, e körök mentalitását képviseli.” Wild József ezek után írja meg az újabb levelet, amelynek már azt a címet adja: Utolsó levelem Gömbös Gyulához. A szerző sorra veszi azokat a múltbeli alkalmakat, amikor támogatta Gömböst mint fiatal vezérkari kapitányt. Wild ösztönözte elmondása szerint katonapolitikai elgondolásainak papírra vetésére is, amiket átadott aztán illetékeseknek, magyar államférfiaknak, akik közül néhánynak be is mutatta. Úgy fogalmaz: „oh, milyen kedves és szerény is voltál ― akkor! Ez persze régen volt ― 1918 augusztusában. Vajon helyesen cselekedtem-e akkor, mikor politikai pályára vezéreltelek? Rossz a lelkiismeretem. Téged és azokat, akiket igaz barátaidnak tartasz, ― mert látszólag teljesen a Te akaratod irányítja őket, ― én most egy szakadék szélén látlak állani.” A képviselő többek között felidézi, hogy 1917 végén volt bátorsága IV. Károly királynak „szemtől szemben megmondani, hogy hat hónap múlva nem viseli a koronát, ha a hadvezetőséget és ennek viszonyát a mögöttes országrészekhez meg nem reformálja.” Ezért ne vegye Gömbös se túlságosan zokon, ha most meg ahhoz veszi a bátorságot, hogy neki kiáltsa oda: „Állj! Ne tovább a hibás vágányon!” Azt írja végezetül: „Ha Te makacsul tovább mégy megkezdett utadon, politikából terrort, zendülést, háborút akarsz előkészíteni, úgy az állam és a nemzet a legnehezebb időknek néz elébe anélkül, hogy a keresztény gondolatnak a legparányibb hasznot is szereznéd. Jól mérlegeld: Késő bánat, eb gondolat!” 

A politikai ellentétek a fővárosi közgyűlésben is megnyilvánulnak. A Budapesti Hírlap azt közli április 10-én: „Tömött padsorok, zsúfolásig megtelt karzat asszisztenciája mellett vonult be ma az országos politika az Újvárosháza közgyűlési termébe. A kormánynak szavazandó bizalomról volt szó, melyet lényegében azonos két indítvány ajánlott a városatyák figyelmébe. Az egyiket Horváth Károly ellenzéki, a másikat pedig Csilléry András kereszténypárti adta be.” A két előterjesztés között azonban lényegi különbség van: az első a rendőrség ellen fellépő szélsőségek megrovását, helytelenítését, illetve az ifjúság elítélését is tartalmazza. Horváth Károly mégis hangsúlyozza: „A Bethlen-kormányban megtalálható úgy a végrehajtási akarat, mint a megóvási erély az állami és társadalmi élet kinövéseivel szemben, s hosszú évek óta ez az első kormány, melyről ez megállapítható.” Márkus Jenő a Községi Polgári Párt nevében a március 15-i eseményeket emlegeti fel. „Az ifjúság ünnepén szélsőségek, izgatások történtek, ami a főváros hitelét a külföld előtt lerontotta. Kérte a közgyűlést, hogy Horváth indítványának elfogadásával tiltakozzék a jobbról és balról jövő szélsőséges törekvések ellen.” Csilléry András felszólalásában csodálkozik, „hogy az ellenzék most bizalommal viseltetik a kormány iránt, eddig pedig a legélesebben elítélte Bethlen politikáját.” Szerinte éket akarnak verni a kormányt támogató politikai erők közé, s tiltakozik az ellen, hogy az ifjúságról, mint rendbontóról nyilatkozzanak. „Azután felolvasta indítványát, mely szerint a közgyűlés reméli, hogy a kormány a keresztény nemzeti irányú politikáját tovább folytatja és a forradalmi törekvéseket megakadályozza, a főváros közönsége Bethlen István gróf kormányzati működését bizalommal nézi.” Az ellenzék név szerinti szavazást kér Horváth indítványára, ám csak 26-an szavaznak mellette, ellene viszont 83-an. Miután pedig a kisebbség tagjai a termet elhagyják, Csilléry indítványát egyhangúlag elfogadják. 

Csilléry András           Fotó: Wikipédia

Eközben nyilvánosságra hozzák a március 15-i tüntetések ügyében tartott vizsgálat eredményét, amiről a Pesti Hírlap április 6-án ad hírt. Eszerint nem a diákság közül kerültek ki a rendbontók, hanem a hozzájuk csapódott személyek provokáltak, ezért került sor kardlapozásra. Az idegen elemekkel teli csoport volt az, amelyik „nemcsak nem engedelmeskedett a felszólításnak, hanem botokkal fölfegyverkezve, fenyegető állásba helyezkedett és a rendőrközegeket sértegette, sőt tettleg bántalmazta.” Beigazolódott tehát, hogy „az eredményében mindenképpen sajnálatos incidenst nem az ifjúság, hanem a kísérő tömeg provokáló magatartása idézte elő.” Az egyetemi ifjúsági szervezetek megnyugvással fogadják a vizsgálat eredményét. 

A Pesti Hírlap április 8-án arról tájékoztat, hogy Csehszlovákiában aznaptól életbe lép az úgynevezett rendtörvény, amire hivatkozva el lehet járni a felvidéki magyarsággal és szlováksággal szemben. Így például „a köztársasági elnök nevének hallatára mosolyogni vagy megjegyzést tenni börtönbüntetéssel jár. Hasonló sors éri azt is, aki megtudja, hogy valaki útlevél nélkül tartózkodik Csehszlovákiában, s nem jelenti fel.” Ezenkívül a bíróság előtt egy tanú vallomása alapján is el lehet bárkit ítélni. 

A Budapesti Hírlap pedig azt közli a bécsi Reichpost bukaresti jelentésére hivatkozva, hogy a román parlament döntése értelmében „kisajátítható vagy kibérelhető mindazoknak háza és telke, akik a háború alatt Románia ellen harcoltak.” Márpedig ennek alapján szinte minden erdélyi magyart meg lehet fosztani ingatlanától. 

Tavaszi fagy okoz komoly aggodalmat országszerte. Az Est április 4-i cikke szerint „húsvét vasárnapján váratlanul valósággal fagyos, hűvös idő köszöntött be. Budapesten vasárnap délután még hó is esett.” Mindez hatalmas károkat okoz, különösen a gyümölcsfákban. A Meteorológiai Intézet adatai szerint Kecskeméten -5 fokot mértek hétfő reggel, Budapesten -1 fokot, a leghidegebb pedig Debrecenben volt: -7 fokra szállt le a hőmérő. 

 

 

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.